Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

108 forgó halászati kihágásra alkalmazandó büntetési tétel 50 korona, illetve 200 korona pénzbüntetés, az ily büntetéssel sújtott vétségek és kihágások pedig, a Kbp. 2. §-a értelmében, fegyelmi úton is fenyíthetők: vádlottak szóbanforgó cselekménye felett is, e törvényes rendelkezések szem előtt tartása mellett lett volna elsőfokú határozat hozandó. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlottak tettében, a tulajdon biztonsága elleni, lopás által elkövetett vétség tényálladékát ismerte fe s azt, ez alapon, büntetéssel sújtotta, mihez képest ezt a tévedést a Kbp. 373. §-a értelmében, a honvéd korona ügyésszel egyetértőleg, a rendelkező részben foglaltak szerint azonnal orvosolni, az iratoknak pedig az illetékes parancsnokhoz juttatását elhatározni kellett. Jegyzet. Nyilt vadászterületen elejtett vad szintén nem képezheti lopás tárgyát: L. a L. H. T. 42. sz. döntvényét. 27. sz. döntvény. (Kelt 1917. évi február hó 9-én, ,a P. 50/17. számú ügyben). A Kbp. 16. és 12. §-ának végbekezdései nem alkalmazhatók oly katonai egyénre vonatkozólag, aki ellen a hadrakelt seregnél indított bűnvádi eljárást, a békebeli eljárás szerint kell folytatni és viszont. * Cs. J. m. kir. népfölkelő ellen, még a cs. és kir. x. számú gyalogezred kötelékébe tartozása idején a k-i, majd a b-i cs. és kir. katonai parancsnok nyomozó eljárást rendelt el, ama gyanú alapján, hogy nevezett 1915. évi március hó 15-én, 8 napot meghaladó vétkes mulasztása következtében, csapattestéhez idejében be nem vonult.