Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 10/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 3/1978. sz. tanácselnöki értekezleti állásfoglalás.)1 GKT 11/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a felek a szállítási szerződésben a természetben osztható szolgáltatásra vonatkozóan úgy állapodtak meg, hogy annak valamennyi részét a szállító együttesen köteles szolgáltatni, ennek következménye nemcsak az, hogy a megrendelő részteljesítést nem köteles elfogadni, hanem az is, hogy részleges késedelem esetén is a teljes szerződési érték alapulvételével igényelhet késedelmi kötbért. A Ptk. 285. §-a értelmében ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve ha a részteljesítést a szerződésben kizárta vagy az lényeges érdekét sérti. A jogi minősítés szempontjából ugyanis a természetben osztható szolgáltatás ilyen jellegét elveszti, ha a felek a szerződésben az együttes szolgáltatásban állapodtak meg, mert ezáltal a szolgáltatást jogilag oszthatatlanná tették. A Ptk. említett szabálya — emellett, hogy teljesítési normának is tekinthető — szerződésszegés esetére lényegileg arról rendelkezik, hogy a késedelem az egész szolgáltatásra vagy csak a nem teljesített részre vonatkozik-e. A Ptk. 317. §-ának (1) bekezdése értelmében az osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei csak erre a részre állanak be. A 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel is tartozik; a 20. § (2) bekezdésének a) pontja a kötbér mértékét is akként határozza meg, hogy az az oszthatatlan szolgáltatásnál a teljes szolgáltatás, osztható szolgáltatásnál pedig a le nem szállított, illetve át nem vett termék ára után jár. Ez a rendelkezés a c) pont értelmében megfelelően irányadó a hibás teljesítés esetén is, ha a megrendelő kijavítást vagy kicserélést igényel. Ebből következik, hogy a jogilag oszthatatlanná tett szolgáltatás egyik részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei az egész szerződésre beállanak. E következmények alól a szerződésszegő szállító nem mentesül akkor sem, ha a megrendelő a részteljesítés tárgyát elfogadta, mert az említett rendelet 18. §-ának (3) bekezdése szerint a szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást azokról a jogokról, amelyek a szerződésszegésből keletkeznek. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a felek a szerződést úgy módosítsák, hogy a korábban jogilag oszthatatlannak nyilvánított szolgáltatást oszthatóvá tegyék, de a Ptk. 316. §-ának (2) bekezdése értelmében az ilyen módosítás a szerződésszegés következményei alól csak akkor mentesít, ha a módosítás a teljesítési határidő eltelte előtt megtörtént. 89'