Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Mindezekből következik, hogy a szerződéses kikötéssel jogilag oszthatatlanná tett szolgáltatás teljesítésével való részleges késlekedés esetén is a teljes szerződési érték alapulvétele mellett igényelhet a megrendelő késedelmi kötbért. GKT 12/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A megkötendő szerződés egyes feltételeire nézve az egyezkedések során létesült megállapodások sem a felekre, sem — szerződéskötési kötelezettség esetén — a szerződési vitában eljáró bíróságra nem kötelező hatályúak. A Ptk. 205. §-ában foglaltak szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre és ehhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített feltételekben való megállapodása szükséges. A gyakorlatban érvényesül még az az elv, amely szerint lényeges feltételnek minősül az is, amelyet a fél szerződési nyilatkozatában ilyenként jelöl meg, vagy amelyet a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel lényegesnek kell minősíteni. A fél által tett eltérő véleményét közlő nyilatkozat az azzal érintett szerződési feltételt általában lényegessé teszi.4 Mindaddig, amíg a felek a szerződésnek minden — a fenti értelemben vett — lényeges feltételére nézve egybehangzó akaratra nem jutnak és azt kölcsönösen kifejezésre nem juttatják, a szerződés közöttük nem jön létre. Az ezt megelőző tárgyalásaikon csupán egyezkedés folyik. Az ilyen egyezkedések során az egyes részletkérdésekben történt megállapodásnak kötelező hatályt tulajdonítani nem lehet már azért sem, mert nincs kizárva, hogy az egyik vagy a másik fél éppen a szerződés feltételeiről való további egyezkedések alakulása, illetőleg eredménye miatt nem tudja tartani azt a feltételt, amelyre nézve már előbb egyetértés jött létre. Nem lehet tehát a feleket elzárni attól, hogy az egyes szerződési feltételekre vonatkozóan az egyezkedés korábbi szakaszában tett nyilatkozataikat a kötendő szerződésről folyó további tárgyalásokon módosítsák vagy visszavonják. Mindezekhez képest a fél a szerződéseknek az egyezkedés során általa közölt feltétel mellett való megkötésére csak akkor köteles, ha a feltételt a felek között a szerződés előkészítése végett létrejött ún. előszerződés (pontozatok) foglalja magában, amely szerint a fél — bizonyos körülmények bekövetkeztével — a szerződésnek az ott megjelölt feltétel mellett való megkötésére kifejezetten kötelezte magát. Természetesen, ha valamelyik fél e kötelezettségének nem tesz eleget, az ebből eredő kárt az általános szabályok szerint köteles megfizetni. 4 Lásd a GK 5. sz. módosított kollégiumi állásfoglalást a szerződés lényegessé váló feltételeinek új szabályozásáról. 90