Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

szakértői bizonyítás alapján — abban az esetben határozhat, ha az eredeti tervdokumentációnak megfelelő kijavítás lehetetlen vagy célszerűtlen volna és a felek a kijavítási módban nem tudnak megegyezni. Aránytalanul nagy költséggel járó kijavítási módot azonban a bíróság sem határozhat meg. Az építési szerződés hibás teljesítése esetén érvényesíthető szavatossági igények közül — a szolgáltatás természetét és a reális teljesítés elvét szem előtt tartva — elsősorban a kijavítás jön figyelembe. A kijavítás felel meg ugyanis a leginkább a megrendelő szerződésben foglalt érdekének és ez alkalmas a szerződésszegés hatásainak kiküszöbölésére is. A kijavításra azért van szükség, mert a szolgáltatás a törvényes vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek nem felel meg. Erre figyelemmel a bíróság a kijavítás tárgyában a kijavítási mód meghatározása nélkül akként rendelkezik, hogy a kivitelezőnek a szolgáltatás tárgyát a törvényes és a szerződéses kellékeknek egyaránt megfelelővé, tehát hibátlanná kell tennie, olyanná, amely megfelel a felek közötti eredeti kötelmi viszonynak és az azt műszakilag közelebbről meghatározó tervdokumentációnak. Ennek az általános elvnek a szem előtt tartása mellett is problematikus lehet egyes ügyekben a kijavítás módja. A reális teljesítés, illetőleg a megrendelő érdekeinek védelme kizárja — egyebek között — azt, hogy a bíróság a kivitelezőt olyan kijavításra kötelezze, amely az eredeti tervdokumentációnak megfelel ugyan, de a megváltozott körülmények között a kijavítás idejében már megvalósíthatatlan, lehetetlen vagy célszerűtlen. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági perben eljáró bíróság ilyen kijavítást nem rendelhet el, hanem ekkor meghatározhatja a kijavítás módját. A kijavítás módjának meghatározása tekintetében elsősorban a felek megegyezésének létrehozására kell törekedni. Ha pedig a felek megegyezni nem tudnak, szakértői bizonyítás alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy milyen kijavítási mód alkalmas leginkább a szerződésszegés következményeinek kiküszöbölésére és a jogszabály szerint fennálló szavatossági igény kielégítésére. Mindebből viszont az is következik, hogy a bíróság nem rendelhet el aránytalanul nagy költséggel járó kijavítást vagy végeredményben az eredetitől eltérő más szolgáltatást. Szükség esetén az értéknövelő költségek viseléséről is határozni kell. GKT 8/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. tanácselnöki értekezleti állásfoglalás.) GKT 9/1973. szám (Hatályon kivül helyezte a GKT 1/1978. sz. tanácselnöki értekezleti állásfoglalás.) 88