Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

alatt az elévülés nyugszik — a jogerősen megítélt követelés végrehajtására irányuló eljárás során is megvalósulhat. Ilyen lehet például az, hogy az adós lakóhelye nem állapítható meg és lefoglalható vagyontárgyai nem lelhetők fel; a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt; az adós a teljesítésre halasztást kapott; de ilyennek minősülhetnek az adós érdekkörében felmerült hasonló okok vagy körülmények is. Az új Vht. 48. §-ának előbb már említett (4) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Ilyen végrehajtási cselekménynek minősül a végrehajtást kérőnek a végrehajtási eljárás lefolytatására (folytatására) irányuló kérelme is. A végrehajtás felfüggesztése esetén (Vht. 39—42. §) az elévülés a felfüggesztés megszűnése után kezdődik újból [Ptk. 327. § (2) bek.]. GKT 2/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. tanácselnöki állásfoglalás.) GKT 3/1973. szám (A GKT 2/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Szerződési vita esetén a diszpozitív jogszabályok a gazdasági perben eljáró bíróságot nem kötik. A Ptk. 200. §-ának (l) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg s a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szállítási és vállalkozási szerződéseire vonatkozó külön rendelkezésektől pedig a felek csak annyiban térhetnek el, amennyiben ezt a jogszabály kifejezetten megengedi [Ptk. 386. § (1) bek., 401. §, 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 113. §]. Előfordul, hogy a felek a szerződésükre vonatkozó diszpozitív szabályok valamelyikétől el kívánnak ugyan térni, de az eltérés módja és tartalma tekintetében nincs közöttük egyetértés, ezért szerződéskötési kötelezettség esetén vagy megegyezéssel azon kívül is [Pp. 365. § (1) bek. a) pont] a szerződési vita rendezése, a vitás szerződési feltétel megállapítása, a szerződés létrehozása végett gazdasági pert indítanak. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött indokolás szerint a szerződésekre vonatkozó diszpozitív szabályoktól a bíróság is akkor térhet el, ha azt a törvény, illetőleg az annak végrehajtására kiadott jogszabály megengedi. A Ptk. módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvénynek a szerződésekkel kapcsolatos indokolása utal a gazdaságirányítási rendszer azon követelményére, amely a központi irányítás hatékonyságának fokozását és a vállalati önállóság optimális összehangolását írja elő. Ennek megfelelően a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződéskötési kötelezettség esetében, ha a felek nem állapodnak meg. 84