Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

a bíróság — a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 3. §-a, illetőleg 37. §-a szerint ilyen határozatot a bíróság a megrendelő kívánságára, vagy anélkül népgazdasági érdekből hoz. A népgazdasági terv céljait megvalósító gazdasági tevékenység során felmerülő szükségletek kielégítésének szerződési feltételei eltérhetnek a diszpozitív szabályoktól. A szerződéskötési kötelezettség körében a gazdasági perben eljáró bíróság konstitutív jogköre tehát a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak csakis úgy felelhet meg, ha a szerződés tartalmának megállapításánál mind a szolgáltatás, mind az ellenszolgáltatás tekintetében ugyanolyan lehetőségei vannak, mint amilyenekkel a felek rendelkeznek. A kifejtettekhez képest a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a gazdasági perekben eljáró bíróság számára is lehetővé teszik az eltérést a diszpozitív szabályoktól, vagyis ezek a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdéséhez fűződő indokolásban foglaltakhoz képest különleges, eltérő szabályokat jelentenek. Ebből pedig következik, hogy a gazdasági perben eljáró bíróság a szerződést a diszpozitív szabályoktól, illetőleg rendelkezésektől eltérő tartalommal is létrehozhatja, illetőleg a szerződés egyes feltételeit — a rendelkezési elv (Pp. 215. §) sérelme nélkül — azoktól eltérően is megállapíthatja. Azok a jogszabályok, amelyek a szerződés létrejötte tekintetében a gazdasági perben eljáró bíróság számára konstitutív jogkört biztosítanak, gazdaságirányításunk rendszerében csakis ilyen értelmezés mellett alkalmasak rendeltetésük betöltésére. Szerződéskötési kötelezettség a megrendelőt nem terheli, a szállító, a vállalkozó vagy a külkereskedelmi bizományos szerződéskötési kötelezettsége pedig abban áll, hogy általában a szerződés és annak nyomán a szolgáltatás teljesítése elől nem zárkózhat el, de számukra az egyezkedés és annak során akár a diszpozitív szabály félretétele is lehetséges, illetőleg adott esetben a vitás szerződési feltételeknek bírói ítélettel való megállapítását is szorgalmazhatják. Mindezek vonatkoznak arra az esetre is, ha a szerződéskötési kötelezettség nincs, de a felek közösen olyan kéréssel fordulnak a bírósághoz, hogy közöttük valamely szerződést hozzon létre, illetőleg a szerződésnek valamelyik általuk megjelölt feltételét állapítsa meg [Pp. 365. § (1) bek.]. GKT 4/1973. szám (A GKT 2/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Azoknak a jogkövetkezményeknek a beállta szempontjából, amelyeket a szocialista szervezetek egymás közti szerződéseinek megkötésére vonatkozó rendelkezések a nyilatkozattételre és ezen kívül is a felek minden egyéb nyilatkozatára megszabott határ85