Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

ha az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető — a teljesítéstől számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti. A gazdálkodó szervezetek és az ezzel egytekintet alá eső szervek [Ptk. 685. § c) pont] egymás közötti építési szerződései körében a Ptk. a teljesítés megvizsgálására — a 283. § (1) bekezdésében engedett jogszabályi kivételként — külön szabályozást tartalmaz. A 405. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedett hiányokat, hibákat a hibás munkarészre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni, a (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az átadásátvételi eljárástól számított egy éven belül — a felek eltérő megállapodása hiányában — a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni. A Ptk. 406. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a felek vagy egyikük nem gazdálkodó szervezet, építési szerződésükre a törvénynek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni; a (2) bekezdés szerint azonban — ha a vállalkozó gazdálkodó szervezet — a felek megállapodhatnak az építési szerződésre vonatkozó külön rendelkezések alkalmazásában is. A (3) bekezdés kimondja, hogy az építési szerződés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. A Ptk-nak a szolgáltatás átadás-átvételétől számított egy éven belül történő újbóli megvizsgálásáról szóló említett rendelkezéséhez kapcsolódik a Ptk. végrehajtására kiadott, a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 58. §-a. Ennek (1) bekezdése előírja, hogy a Ptk. 405. §-ának (2) bekezdése szerinti utófelülvizsgálati eljárást a megrendelőnek kell előkészítenie és arra az általa észlelt hibákról összeállított hibajegyzék egyidejű megküldésével a vállalkozókat meg kell hívnia; a (2) bekezdésnek megfelelően viszont az utóbbiak az eljárásra — szükség szerint — az alvállalkozóikat és egyéb közreműködőiket is meghívhatják. A (3) bekezdés szerint a megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben fel kell tüntetni a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát és a vállalkozók által elismert hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására vállalat határidőt. Ez a rendelkezés természetesen nem ismétli meg a Ptk. 405. §-a (2) bekezdésének az (1) bekezdés alkalmazásáról szóló azt a szabályát, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hibás munkarészre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket is, de erre utal annak előírásával, hogy a jegyzőkönyvbe fel kell venni a vállalkozóknak a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát és az elismert hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására vállalt határidőt. Az utófelülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseknek a Ptk. általános szabályaival való összevetéséből nyilvánvaló, hogy az utófelülvizsgálat is annak a vizsgálatnak a körébe tartozik, amelynek alapján a jogosult (a megrendelő, illetve az annak helyébe M