Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

lépő használó, üzemeltető) meggyőződést szerez arról, hogy az építési szerződés teljesítése megfelelő-e, vagy sem. Az utófelülvizsgálati eljárás alkalmával felvett — ismertetett tartalmú — jegyzőkönyv sokszor a közösen megállapított hibák és hiányok miatt érvényesített igények peren kívüli rendezését eredményezi, illetve az ebben a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatoktól függően válik szükségessé a vállalkozók által vitatott hibákra vonatkozó szavatossági jogok, valamint a szerződésszegéssel kapcsolatos el nem ismert más (kötbér és kártérítési) követelések bíróság előtti érvényesítése. Az építési szerződésekre vonatkozólag a Ptk. 405. §-ának (2) bekezdésében foglalt, illetőleg a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 58. §-ában felvett külön rendelkezések jogi és gazdasági szempontból egyaránt helyes értelmezése szerint az utófelülvizsgálat szerepe és célja az, hogy az addigi használat során észlelt — többnyire sokféle hibát egyidejűleg és közösen állapítsák meg és a jogosult ne kényszerüljön külön-külön fellépni, hanem a szavatossági jogait egyszerre érvényesíthesse. Ez pedig az elévülés nyugvásának megfelelő helyzetet idéz elő. Az elévülés nyugvását a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szabályozza. E szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül — egy éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül — a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Az építési szerződés esetében ilyen menthető okot jelent — a már említett szerepét és célját tekintve - a Ptk. 405. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 58. §-ában foglalt, az utófelülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés. Ezért az utófelülvizsgálati eljárás befejezéséig a szavatossági jogok érvényesítésének a Ptk. 308. §-a (1) bekezdése szerinti elévülési ideje nyugszik. Ebből következik, hogy a jogosult az utófelülvizsgálat befejezésétől — mint az akadály megszűnésétől — számított három hónapon belül még érvényesítheti a szavatossági jogait. Az ettől eltérő értelmezés azt eredményezné, hogy a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdése általános szabályának alkalmazásával egyes szavatossági igények addigra elévülnének, mire a jogszabály szerint az építési szerződéseknél intézményesített utófelülvizsgálatra kerülne sor. így a Ptk. 405. §-a (2) bekezdésének, mint speciális rendelkezésnek nem lenne értelme és jelentősége. A gyakorlatban előfordul, hogy az épület (építmény) átadás-átvételét követő használata során — az utófelülvizsgálati eljárásra a jogszabályban meghatározott időpont előtt — olyan jellegű (pl. a rendeltetésszerű használatot akadályozó, az épület állagát veszélyeztető, illetőleg a kijavítás késedelme esetén jelentős kárt okozó) hiba is jelentkezik, amellyel kapcsolatos igények érvényesítésével a jogosult nem kívánja megvárni az utófelülvizsgálati eljárást. Ilyen esetben — a gazdaságossági szempontok ellenére is — indokolt, hogy a jogosult a hibát ne az utófelülvizsgálati eljárásra összeállított hibajegyzékben, hanem külön és haladéktalanul közölje, és az ís2