Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Ezért abban az esetben, ha a kötelezett a hiba kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a jogosult a kijavítás költségeit akkor is követelheti, ha a kijavítás még nem történt meg. Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy a jogosult a kijavítás költségét a munka elvégzése után érvényesítse. Miután a 307. § (1) bekezdés szerinti kijavítás vagy kijavíttatás a 306. § (1) bekezdése szerinti, a kötelezett által végzendő javítás helyettesítése, ezért a szavatossági jogok közé tartozik, de nem azonos az árleszállítással. Ezért nem is az árleszállítás szempontjai szerint kell elbírálni, hanem azt kell megállapítani, hogy a kötelezett helyett való javítás a jogosultnak milyen költségeket okoz. Ebből következik, hogy a javítás költségének meghatározásánál nem a kötelezett által számlázott árakat, hanem a mással való javíttatás árait kell alkalmazni. Ha pedig a jogosult a kijavítást maga végzi el, a kötelezett nemcsak a jogosult készkiadásait, (a felhasznált anyag árát) köteles megtéríteni, hanem azt a javítási díjat is, amelyet a javító üzem vagy iparos felszámít hatott volna. Meg kell jegyezni, hogy a jogosult csak a kijavításhoz feltétlenül szükséges mértékű munkát végeztetheti a kötelezett terhére, s túlzott árat sem érvényesíthet. A felesleges javítás költségeinek, valamint túlzott árnak megfizetésére a hibásan teljesítő nem kötelezhető. Előfordul, hogy a vállalkozó a hiba fennállását nem vitatja, azonban kijavítás helyett a javítási költségek megtérítését ajánlja fel. A 307. § (1) bekezdése szerinti kijavítás vagy javíttatás a jogosultnak joga, de nem kötelessége. A jogosult tehát nem köteles a hibásan teljesítő kötelezettnek azt az ajánlatát elfogadni, hogy a dolog kijavítása helyett a javítás költségeit a kötelezett megfizeti. Minthogy a bíróság kötve van a jogosult által választott szavatossági igényhez, következésképpen a jogosult hozzájárulása nélkül — a kötelezett ilyen értelmű elismerő nyilatkozata alapján — a bíróság sem hozhat a javítási költség megfizetésére kötelező határozatot. Ilyen határozat csak a jogosult ezirányú kereseti kérelme (keresetmódosítása) alapján hozható. GK—PK 1. szám Az építési szerződések körében az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül tartott utófelülvizsgálati eljárásról [Ptk. 405. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 58. §] felvett jegyzőkönyvben feltüntetett hibákra (hiányokra) vonatkozó szavatossági jogok az utófelülvizsgálati eljárás befejezését követő három hónapon belül akkor is érvényesíthetők, ha az elévülési idő [Ptk. 308. § (1) bek.] már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb van hátra. A Ptk. 283. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogosult — ha jogszabály kivételt nem tesz — a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Hibás teljesítés esetén a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosult a szavatossági jogait a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti, a (2) bekezdés szerint pedig, 80