Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

tesz — egy év. Szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár esetében — a módosított Ptk. 360. §-ának (4) bekezdése értelmében — az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták, de bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A Ptk. 348. §-a (1) bekezdésének az 1977. évi IV. tv-nyel módosított szövege szerint ha alkalmazott vagy szövetkezeti tag a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Az 1977. évi IV. tv. mellőzte tehát azt az egyetemleges felelősséget, amely szándékos bűncselekmény esetén az alkalmazott és a munkáltató terhére korábban fennállt, ezzel megszűnt a károkozónak a károsulttal szembeni személyes felelőssége, a károsult az igényét most már csak a munkáltatóval szemben érvényesítheti. Ugyanakkor azonban módosult a Ptk. 360. §-a is. Ez azt eredményezte, hogy annak fent említett (4) bekezdése már nemcsak a kár közvetlen okozójával szemben alkalmazható. Az ismertetett törvénymódosítások felvetik a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában külön szabályozott elévülési idő és az alkalmazott, illetve szövetkezeti tagért való felelősség kapcsolatának kérdését. Ennek elbírálásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a károkozó ellen indított büntető eljárás elhúzódhat, de közbejöhetnek olyan egyéb előre nem látható körülmények is, amelyek a szándékosan okozott kár esetében is az igényérvényesítést akadályozzák. Az ilyen akadályokkal szemben ad a Ptk. 360. §-ának (4) bekezdése a károsult részére biztosítékot és nem különböztet abban a tekintetben sem, hogy a károsult gazdálkodó szervezet vagy magánszemély-e. Ennek folytán megállapítható, hogy ez a rendelkezés olyan külön jogszabály, amely a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában meghatározott egy éves elévülési idő alól a tv. által engedélyezett kivétel, és garanciája annak, hogy a károsult az őt megillető kártérítéshez hozzájuthasson, a felelős munkáltató vagy szövetkezet pedig az általa fizetett kártérítést a károkozóra átháríthassa. Az elévülési idő tehát e vonatkozásban a gazdálkodó szervezetek jogviszonyaiban is a Ptk. 360. §-ának (4) bekezdése értelmében áll fenn. GK 30. szám Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződései hibás teljesítése esetén, ha a jogosult — a Ptk. 306. §-a alapján — eláll a szerződéstől, az ellenszolgáltatás (az ár, illetve a díj) visszatérítésénél időközi árváltozás ellenére is a szerződésnek megfelelően a teljesítéskor fizetett ár, illetve díj összegét kell alapul venni. A jogosult azonban a szavatossági jogának érvényesítésén kívül követelheti a hibás teljesítésből az áremelkedés következtében előállott kárának a megtérítését is. 53