Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinek is — általában — lényeges kelléke az ellenszolgáltatás: az ár, illetve a díj kikötése (GK 19. számú állásfoglalás). A szerződéses kötelezettségek teljesítése ennek alapján történik. A jelenlegi gazdasági körülmények, a világpiaci ármozgások és azok belső kihatásai folytán azonban az árak a szerződés megkötését, illetve teljesítését követően is változhatnak, ami problémákat vet fel azokban az esetekben, amikor a szerződés teljesítésével nem zárul le végleg a felek között létesített jogviszony, utólagos események (így a felelősségi rendszer funkcióba lépése) visszahatnak a már foganatba ment jogügyletekre, azok rendszerinti hatásait feloldják. Ez történik a hibás teljesítés esetén is. A Ptk. 306. §-a szerint érvényesíthető szavatossági igények keretében — ha ennek törvényi előfeltételei fennállnak — a jogosult elállhat a szerződéstől és ennek folytán követelheti az ellenszolgáltatás visszatérítését. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy az időközi árváltozás hogyan hat ki ennek a követelésnek az összegszerűségére. A Ptk. több rendelkezésében kifejezésre jutott jogelvből [201. § (2) bek., 319. § (3) bek.] az az értelmezés következik, hogy a szavatossági jog érvényesítésén alapuló követelés tekintetében — bármelyik árformában — a szerződésnek megfelelően a teljesítéskor fizetett, vagyis a szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás (ár, illetve díj) összegét kell alapul venni. Ugyanakkor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy — a Ptk. 310. §-a szerint — a jogosult a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti. A szerződésszegő fél ugyanis kártérítési felelősséggel is tartozik, kivéve ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 41. § (1) bek.]. Ha tehát a hibás teljesítés miatt a megrendelő jogszerűen elállt a szerződéstől és a vételárat részére vissza kell téríteni, ez azt az összeget jelenti, amelyet a teljesítéskor ténylegesen kifizetett. A szerződés tárgyának újabb beszerzése tekintetében azonban az ellenszolgáltatás (vételár) időközben bekövetkezett emelkedéséből eredő különbözet folytán nála kár keletkezik, amit számára — a szerződésszegő gazdálkodó szervezet fokozott felelőssége alapján — meg kell téríteni. A szerződéstől való elállás esetén a hibásan teljesítő fél fizetési kötelezettsége tehát két tételből tevődik össze: az eredetileg kifizetett és visszajáró vételárból, valamint a szóban forgó termék árának emelkedése folytán keletkezett árkülönbözetből mint kártérítésből. GK 31. szám (Hatályon kívül helyezte a GK 38. sz. kollégiumi állásfoglalás.) 54