Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

a szerződés még nem jön létre. Nincs viszont akadálya annak, hogy a közlő vállalat a közlésből eredhető esetleges megtérítési kötelezettséget eleve kifejezetten kizárja. Más a helyzet akkor, ha a felek között huzamosabb idő óta termelési együttműködési vagy kereskedelmi kapcsolat áll fenn, és az ennek keretében történt közlés szerint a kötelezetti pozícióban levő félnek annak szem előtt tartásával kell felkészülnie, hogy a kapcsolat továbbra is akként alakul, mint korábban. Ha ez a fél az ilyen körülmények között tett közlés alapján készül fel a szükséglet kielégítésére, illetőleg költekezik annak érdekében, eljárását általában jóhiszeműnek kell tekinteni, és a megrendelés esetleges elmaradásának következményeit ennek a figyelembevételével kell megítélni. A kifejtettekhez képest tehát a megrendelés elmaradása esetén lehetőség van a körülmények mérlegelésével hozott olyan döntésre, amely a megrendelői pozícióban levő vállalatot a kötelezetti pozícióban levő vállalat által — a szerződés megkötésében bízva — a teljesítés érdekében tett költekezésnek, elszenvedett kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezi, ha előzetes közlése — az említett mérlegelés után — az utóbbit felkészülésre indította, és az őt ért vagyoni hátrányok a kapacitás más célú kihasználása útján vagy egyéb módon nem térülnek meg.. Mindezekre tekintettel azt a felet, amelyik valamely termékből meghatározott mennyiségre vonatkozó igényét a másik féllel előzetesen közölte, de utóbb megrendelést egyáltalában nem vagy csak kisebb mennyiségre tett, az eset körülményei szerint a másik félnek ezáltal okozott kár megtérítésére lehet kötelezni. Hozzá kell azonban még tenni, hogy a szóban levő előzetes közlés — bár arra még a szerződéskötés előtt került sor és az nem is olyan nyilatkozat, amely a szerződés létrehozására alkalmas lenne — a megkötendő szerződéssel mégis szorosan összefügg, sőt megtétele éppen a szerződés reményében történt. Ha tehát az érdekelt vállalat — erre támaszkodva — a tőle elvárható körültekintéssel termelési előkészületeket tesz és ezekért anyagi áldozatot hoz, az ezek megtérítése iránt támasztott igénye eljárásjogi szempontból szerződésből kifolyólag érvényesített igényekkel azonos megítélés alá esik. A felek kölcsönös közlései, nyilatkozatai — tartalmuktól függően — szerződést is hozhatnak létre, de esetleg nem szállítási szerződést, hanem más kötelmet. Ilyen esetben az átvétel elmaradása esetén a szerződésszegés szabályai az irányadók.. GK 15. szám (A GK 22. sz. és GK 24. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) A huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetében a bíróság a szerződést létrehozhatja — a megrendelő kérelmére, ha a súlyos hátrányokkal járó termelési akadály más módon nem hárítható el; — olyan szükséglet, kielégítésére, amelyre korábban a kapcsolat fennállott; 25