Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

— kivételesen ismételten is; — bizományi szerződés formájában is. b) Huzamosabb kapcsolatnak a felek közötti folytatólagos, rendszeres szolgáltatásokban megnyilvánuló tartós viszony tekinthető. c) A kapcsolat megszakításának minősül az az eset is, ha a szállító a szerződés megkötésére csak irreális feltételekkel hajlandó. a) A Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése — a szerződéskötési kötelezettség körén kívül — kivételes lehetőséget ad arra, hogy a bíróság a gazdálkodó szervezetek között huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén, a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével, a megrendelő kérelmére a szerződést — meghatározott időre — létrehozza. A bíróság jogkörének gazdaságpolitikai szempontból megfelelő alkalmazásához fontos érdekek fűződnek. A szerződés létrehozásának ez a kivételes lehetősége ugyanis közvetlenül érinti a gazdálkodó szervezetek olyan forgalmi kapcsolatait is, amelyeket a szabad beszerzési és értékesítési tevékenység körében önállóan kell kialakítani. A szerződés létrehozásának kivételes jellegéből folyik, hogy azzal csak rendkívüli esetben és csak akkor helyes élni, ha — az összes gazdasági és jogi tényező alapos vizsgálatának eredményeként — kétségtelen, hogy a kapcsolat megszakítása a megrendelő termelő vállalat méltányos érdekét súlyosan sérti, mert működésében másként el nem hárítható akadályt idéz elő és ez — a népgazdasági érdekekre is tekintettel — a szerződéses kapcsolatnak bírói úton való időleges további fenntartását szükségessé teszi. Figyelemmel kell lenni azonban a szállító méltányos érdekeire is, nehogy a megrendelőnek megszokásból, esetleg a piackutatás elmulasztásából eredően a korábbi szállítóval szemben támasztott igénye e szállítót gazdaságtalan, ráfizetéses termelés folytatásával terhelje. A huzamosabb termelési együttműködési kapcsolatoknak nem minden megszakítása esetében megengedett és helyénvaló tehát a szerződés létrehozása, hanem annak csak a súlyosabb termelési zavarokat előidéző és visszaélésszerű szállítói megszakítása esetében. Nem tekinthető ilyennek pl. az az eset, amikor a megrendelő a szükségletét — lényegében hasonló feltételekkel — az eddigi szállító helyett más {belföldi vagy külföldi) szállító útján ki tudja elégíteni. A szerződést egyébként csak olyan termékfajtára lehet létrehozni, amelyre korábban a felek között a kapcsolat fennállott. A jogszabály ugyanis lényegében valamely meghatározott szükségletnek a további folyamatos kielégítését kívánja lehetővé tenni. Ezt pedig csupán az a kapcsolat tudja biztosítani, amely olyan termék tekintetében áll fenn, amellyel az eredeti szükségletet ki lehet elégíteni. Természetesen maga a szükséglet is formálódhat, minőségben, választékban stb. korszerűsödhet. Ez a változás nem érinti a szükséglet jellegét, arra azonban nem kerülhet sor, hogy a megrendelő az említett rendelkezés lehetőségét más szükséglet kielégítésére használja fel. 26