Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

nek megegyezniük nem sikerül — a Ptk. 241. §-a alapján és annak keretei között az ár tekintetében a drágább anyag felhasználásából adódó különbözet figyelembevételével megfelelően módosítsa. GKT 80/1973. szám (A GKT 1/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinek semmissége orvosolható. Ha a semmisség oka utóbb elenyészik, a szerződés visszaható hatállyal érvényessé válik. A polgári jog szabályai szerint a semmis jogügylet érvénytelen, és semmisségének megállapítása végett azt nem kell külön megtámadni [Ptk. 234. § (1) bek.]. A semmisség általában a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően hat. Ha tehát a semmisség orvoslását a jogszabály tiltaná, vagy azt az ítélkezési gyakorlat nem tenné lehetővé, a semmisségi ok megszűntével a felek által célzott joghatás már csak új szerződés kötésével és csak ettől kezdődően volna elérhető. A polgári jog azonban ismeri az orvosolható semmisséget is. Ebben az esetben az egyébként semmis jognyilatkozat a semmisséget okozó körülmények elenyésztével a megkötésére visszahatóan érvényessé válik. Abban az esetben, ha maga a jogszabály nem mondja ki, hogy a semmisség orvosolható-e vagy sem, ennek a lehetősége azonban megvan, az általános jogi és gazdasági elvek figyelembevételével lehet és kell e kérdésben állást foglalni. A szocialista bővített újratermelési folyamat a szerződések mint jogi eszközök széles körű igénybevételével bonyolódik le. Ezért a népgazdaságnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a semmis megállapodások hibáit — ha erre lehetőség van — orvosolják, és ezzel a szerződés minden további jogi ténykedés nélkül érvényessé váljék. Abban az időpontban, amikor a korábban megkötött szerződés semmisségét okozó körülmények elenyésznek, a szerződésben meghatározott szolgáltatás már mindkét szerződő fél érdekeinek és szükségleteinek, illetőleg a jogszabálynak megfelel. Ha tehát ekkor a felek között nincs érvényes tervszerződés, annak megkötése nem csupán megengedett, hanem gazdaságilag szükséges, adott esetben pedig kötelező is. Ebből következik, hogy ha a korábban megkötött szerződés semmissége orvosolhatatlannak minősülne, a felek új szerződés kötésére kényszerülnének. Ez arra vezetne, hogy a semmisséget előidéző ok megszűntétől az új szerződés megkötéséig értékes idő múlna el kihasználatlanul anélkül, hogy a semmis szerződés alapján esetleg már megkezdett termelést vagy a szolgáltatás teljesítését a felek folytatnák, illetőleg hogy a már meghatározott kötelezettségek teljesítését nyomban megkezdenék. További hátrányt jelentene, hogy azt a tevékenységet, amelyet a felek a korábbi semmis szerződés teljesítésének érdekében kifejtettek, szerződésen kívüli tevékenységnek kellene tekinteni, amelyhez nem fűzhetők a szerződéskötéssel szándékolt jogi és gazdasági következmények. 154