Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Olyan álláspont tehát, amely szerint a tervszerződések semmissége nem orvosolható, ellentétes lenne a népgazdaság érdekével. Ezért helyesnek azt az álláspontot kell tekinteni, amely szerint a semmisség okának elenyészte a szerződés semmisségét visszamenő hatállyal orvosolja. Mindezek természetesen vonatkoznak arra az esetre is, ha a szerződés azért volt semmis, mert az lehetetlen szolgáltatásra irányult [Ptk. 226. § (2) bek.], de a lehetetlenség utólag megszűnt. A fentiekből következik, hogy a feleknek a szerződés semmisségének ideje alatti tevékenységét az érvényessé vált szerződés alapján végzett tevékenységnek kell tekinteni és ehhez, valamint a szerződésben kikötött kötelezettségek nem teljesítéséhez ugyanazokat a következményeket kell fűzni, mint az eredetileg érvényesen létrejött szerződéshez. A szerződés időleges semmissége a szerződésszerű kötelezettségek teljesítésében azonban zavart okozhat. Ezért kívánatos, hogy szükség esetén a felek a határidőket módosítsák. GKT 81/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás.) GKT 82/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A bíróság a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek sem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. A Ptk. 241. §-a szerint: „A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti." A gazdasági fejlődés során a gazdálkodó szervezetek széles körű szerződéskötési szabadsága vált általánossá és a szerződéskötési kötelezettséget a jogszabály csak kivételes jelleggel, szűkebb körben tartotta fenn. Ennek megfelelően már csak ehhez a szűkebb körhöz kapcsolódik a bíróságnak a Ptk. 206. §-ának (2) bekezdésén alapuló az a joga, hogy a gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződéseket a jogszabályban megállapított hatáskörének keretei között népgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti vagy felbonthatja. A Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontjából kitűnően a bíróság ugyanígy járhat el az esetben, ha a felek megállapodtak, hogy a bíróság döntését magukra nézve kötelezőnek ismerik el, a bírósági eljárásnak magukat alávetik. A Ptk. említett rendelkezéseinek összefüggéseit szem előtt tartva mindenekelőtt az állapítható meg, hogy a gazdálkodó szervezetek sajátos szerződési szabadsága nem 155