Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

vállalásának tekinteni, feltéve, hogy ebben a felek nem állapodtak meg. A jótállás ugyanis általában — amint erről fentebb már volt szó — elvállalt biztosítéki jellegű többletfelelősség, amelyben a felek között vagy akaratmegegyezés jön létre, vagy pedig bizonyos esetekben vitájuk az erre megállapított eljárásban nyer rendezést. A jótállás tárgyában felmerült vita érdemi elintézésére különös rendelkezés nincs, ezt tehát esetenként az említett általános szabályok alapján kell eldönteni. Ha pedig a szabvány hosszabb időre szóló tartóssági követelményt állapít meg,., mint amilyen tartamú jótállásban a felek megegyeznek, ez nem jelent ellentmondást, mert a tárgyi jog szerint ezeknek nem kell egybeesniük. Ugyanis más kategória az egyik mint a másik, illetőleg a tartóssági követelményekhez — a jótállástól függet­lenül — éppen olyan, a törvényből folyó felelősség fűződik, mint egyéb kikötött tulajdonsághoz. (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A megrendelő átvételi késedelembe esik, ha a szállítótól kapott értesítésben meg­jelölt teljesítési időben — szerződési kikötés ellenére — a termék átvétele végett nem jelenik meg. A szállítónak nem kell a megrendelővel közölnie azt, hogy a terméket felelős őrzésbe vette. A 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szállító köteles a megrendelőt — hacsak másként nem állapodtak meg — a teljesítés idejéről legalább három nappal megelőzően értesíteni. Ha a megrendelő a megjelölt napon — szerződési kikötés ellenére — a terméket nem veszi át, a szállító az említett rendelet 12. §-a szerint — függetlenül attól, hogy a megrendelő a késedelmét kimentette-e — követelheti az ellenszolgáltatást, a szolgáltatás tárgyát pedig felelős őrzésbe veszi.. Ha a megrendelő a terméket — a szerződés ilyen kikötése ellenére — a szállító telepén nem veszi át és arról nem is rendelkezik, a szállító gyakorolhatja a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 12. §-ában biztosított jogait. A jogszabály a szállítót nem kötelezi arra, hogy a megrendelőt a termék felelős őrzésbe vételéről még külön értesítse. Erre nincs is szükség, mert a megrendelőnek abban az esetben, ha a szállító sem fuvarozó vállalat útján, sem a saját fuvareszközével nem juttatja el hozzá a ter­méket, tudhatja, hogy azt a szállító felelős őrzésbe vette. A megrendelő azzal, hogy a szállító által közölt teljesítési időben a szállító telepén a termék átvétele végett nem jelenik meg, késedelembe esik, ezért ettől kezdődően — hacsak késedelmét nem menti ki — az átvételi késedelem miatt járó kötbért is meg kell fizetnie. (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. tanácselnöki értekezleti állásfoglalás.) GKT 32/1973. szám GKT 33/1973. szám 111

Next

/
Thumbnails
Contents