Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 34/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Az előszállítási díj az előszállítás megtörténtétől kezdve naponta válik esedékessé. A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint jogosulatlan előszállítás esetén, ha a megrendelő a terméket teljesítésként nem veszi át, köteles azt felelős őrzésbe venni, a szállító pedig — amennyiben a felek magasabb összegben nem állapodtak meg — napi fél ezrelék előszállítási díjat fizet. A jogszabály az előszállítási díj esedékességéről nem szól. Az előszállítási díj azonban pénzkövetelés, és mint ilyen, a jogosulatlan előszállítás megtörténtétől kezdődően — más jogszabályi rendelkezés hiányában — naponta folyamatosan válik a jogszabályban meghatározott mértékben esedékessé. Ehhez igazodik természetesen az elévülése is [Ptk. 324. § (1) bek.]. Ezekre tekintettel nincs akadálya annak, hogy a jogosult a már eltelt időre járó előszállítási díjat keresettel érvényesítse, mégpedig függetlenül attól, hogy a felelős őrzés még tart, s ennek folytán az előszállítási díj összege minden nappal tovább növekedik. GKT 35/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Az átvételi késedelemhez abban az esetben is kötbérfizetési kötelezettség fűződik, ha a szállító a szolgáltatás tárgyát felelős őrzésbe veszi. A Ptk. 379. §-ának (1) bekezdése értelmében szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott terméket a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban szolgáltatni, a megrendelő pedig átvenni és árát megfizetni. Ebből következik, hogy a megrendelő késedelembe esik, amennyiben a szerződés szerinti átvételi kötelezettségének a megszabott helyen és időben nem tesz eleget. A 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 12. §-a szerint a megrendelő késedelme esetén a szállító a szolgáltatás tárgyát felelős őrzésbe veszi, s követelheti az ellenszolgáltatás megfizetését. A felelős őrzésbe vétellel a kárveszély a megrendelőre száll át. A felelős őrzésbe vétel tehát az előbbi összefüggésben azt jelenti, hogy a szállító a szerződéses kötelezettségének tulajdonképpen eleget tett, s a szolgáltatás tárgya a megrendelő rendelkezésére áll. Nem jelenti azonban a felelős őrzésbe vétel azt, hogy ez a megrendelő késedelmét kizárja vagy megszünteti, mert a megrendelő a szerződésben vállalt kötelezettségének az átvétellel és az ár megfizetésével tehet eleget. Mindezekből következik, hogy az átvételi késedelemhez abban az esetben is kötbérfizetési kötelezettség fűződik, ha a szállító a szolgáltatás tárgyát felelős őrzésbe veszi. A kötbérfizetési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a szállító a felelős őrzésbe vétel alapján az ellenszolgáltatás megfizetését is követelheti, mert 112