Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A termék átvétele önmagában nem jelent olyan értelmű ráutaló magatartást, hogy a megrendelő a szerződés módosításához hozzájárult. Ez következik a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésből is, amely szerint: „A szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből eredő igényekről." A teljesítési határidő után pedig a közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás egyébként sem mentesít a szerződésszegés következményei alól [Ptk. 316. § (2) bek.]. Minthogy az árszabályozásról szóló rendelet említett rendelkezése szerint a határozott (fix) hatósági ártól a felek nem térhetnek el, a megrendelő a szükségtelenül drágább termék ilyen hatósági árát köteles megfizetni. A szerződésben kikötöttől eltérő drágább termék szállítása azonban szerződésszegést jelent, aminek a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint kötbér- és kártérítési felelősség a következménye. A 20. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a szerződésben kikötöttől eltérő és magasabb áru termék szállítása hibás teljesítés, s az ennek megfelelő kötbér fizetésének kötelezettségével jár. Az 5%-os kötbér sok esetben nem fedezi a megrendelőnél az említett szerződésszegés miatt bekövetkezett vagyoni hátrány összegét, éppen ezért a megrendelő a kötbér összegét meghaladó kárát kártérítési igény útján is átháríthatja a szerződést szegő szállítóra. Ilyen igény esetén természetesen a kártérítésre vonatkozó szabályok értelmében nemcsak a kár összegét, hanem azt is vizsgálni kell, hogy a megrendelőnek volt-e lehetősége a kárt elhárítania vagy enyhítenie, pl. a jobb minőség folytán saját vevőjétől magasabb árat elérnie. Természetesen mind a kötbér, mind a kártérítés iránti ügyekben a felróhatóságot az erre vonatkozó általános szabályok szerint kell vizsgálni. GKT 23/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a termelő a kereskedelmi vállalattal úgy állapodik meg, hogy valamely általa előállított, különleges igény kielégítésére szolgáló árut meghatározott időn át kizárólag csak ennek a részére értékesíti, de a kikötött időszak alatt a megállapodás ellenére ugyanabból az áruból értékesítés végett más vállalatnak is ad, bekövetkezhet a teljesítés lehetetlenülése, s a kötelezettnek ezen alapuló kártérítési, megfelelő esetekben kötbérfelelőssége. Az ilyen szerződésszegés akkor is kötbér- és kártérítési szankciót vonhat maga után, ha a teljesítés nem vált lehetetlenné. Az áruforgalom során nemegyszer jelentkeznek olyan különleges igények, amelyeket figyelmen kívül hagyni vagy számításbavételük elől elzárkózni nem lehet. Ezek az igények jórészt a forgalomba kerülő áruk minősége — közelebbről minőségiműszaki jellemzői — tekintetében érvényesülnek és azt célozzák, hogy az áru a szabványban előírt minőségi meghatározóin túl olyan különleges tulajdonságokkal 98