Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 16. §. 91 A váltó-engedményezésére a meghatalmazott ügyvéd, különös szabályszerű megbízás nélkül, jogosítva nincs; már pedig a csatolt átruházási okiratot nem felperes jogelőde, hanem ennek ügyvéde állította ki, ennek meghatalmazása pedig csak törvénykezési ügyletekre vonatkozik s igy az nem alkalmas a váltó tulajdoni jogának átruházására és pedig annál kevésbbé, mert ily engedményre az 1868: LIV. t-cz. 553. §-a értelmében biróilag vagy közjegyzőileg hitelesített meghatalmazás szükséges. (Curia 1887 augusztus 31-én 459/1887. sz. a.) Engedményesnek tekintetett az a forgatmányos, a kire a váltó a V- T. 104. §-a ellenére hitelesített kézjegygyei ruháztatott át az irni s olvasni nem tudó forgató által (Curia 1883 május 22-én 360/1887. sz. a.) fi [, Ha a váltóbirtokos a váltőper folyama alatt a váltót, a sommás végzés kibocsátása után is, engedmény utján átruházta, az engedményes a pert folytatni jogosítva van. (Curia 1893 április 7-én 336/1892. sz. a.) A marasztalt adóstárs engedmény alapján a többi kötelezettek ellen végrehajtást nem kérhet. A budapesti ítélőtábla: A váltóbirtokos által beadott keresetre hozott sommás végzés alapján az elmarasztalt váltókötelezettek ellen jogot csak maga a felperesként fellépett váltóbirtokos szerez és annak joga azon váltókötelezettre, ki mint fizetésre egyetemlegesen kötelezett adóstárs, a váltót magához váltotta, át nem szállt és a hozott sommás végzés alapján a vele fizetésre egyetemlegesen kötelezett ellenében jogot nem szerez, tehát végrehajtást sem kérhet, hanem ő a váltó beváltása után csupán a V. T. 51. §-ában szabályozott jog, t. i. hogy az ezen törvényszakaszban részletezett czimeken alapuló követelését az irányában váltókötelezettségben álló előző ellenkereset utján érvényesitse, illeti, mert a követelésnek az egyik kötelezett által kifizetése a váltóbirtokos követelése s ezzel a sommás végzés hatálya is egészben megszűnik, a fizető adós és a többi marasztalt adós közötti jogviszony pedig csak külön per utján hozható tisztába, tehát a váltóbirtokos követelését a marasztalt adósra joghatályosan nem engedményezheti. (1895 november 19-én. 3408. sz. a.) Az engedményes váltókötelezett kérelmére, a többi váltókötelezett ellen nem rendelhető el a végrehajtás azon az alapon, hogy a váltóbirtokos birói határozaton alapuló jogait a fizetést teljesített váltókötelezettre engedményileg átruházta. (Szegedi ítélőtábla 3. sz. polg. határozata.)