Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

90 Váltótörvény 16. §. A váltóügylet alapjául szolgált követelés átruházásával még nem ruháztatott át a váltó is. A kir. törvényszék: A per folyamán beigazolt azon körül­mény, hogy felperes a kereseti váltóban foglalt összeget a taka­rékpénztárnak kifizette; valamint azon tény, hogy a váltó felperes birtokában van. s a B. alatti engedmény képeznek ugyan bizonyi­tékot arra, hogy a váltólevélnek mint bizonyitékul szolgáló okirat­nak tulajdonjogát felperes megszerezte, de ebből még az, hogy felperes a takarékpénztárnak a váltón alapuló jogait is megsze­rezte volna, nem következik, mert ennek igazolására a takarék­pénztár forgatmánya, illetve a váltón alapuló jogok engedménye­zése okvetlenül megkívántatik, ez pedig sem a kereseti váltóval, sem a B. alatti engedménynyel, mely utóbbival annak tartalma s Z. L. és ifjú S. K. tanuk vallomása szerint csakis a váltón ala­puló követelés biztositására szolgáló zálogjog képezte engedmény tárgyát, beigazolva nem lett, s igy felperes a követelés érvényesí­tésére sem váltói, sem köztörvényi uton legitimálva nem lévén, a per megindítására jogosított váltóbirtokosnak tekinthető nem volt. A kir. Ítélőtábla: Helybenhagyja, mert a felperes, ki a k—i takarékpénztárnak a B. J. ellen fennálló és jelzálogilag biztosított követelését az 1881. LX. t.-cz. 190. §-a alapján magához váltotta, ezzel a tényével csak a nevezett pénzintézetnek B. J. ellen való követelését és azt a jogot szerezte meg, hogy ezt a követelést a biz­tosítékul szolgáló zálogjog keretén belül érvényesítheti, de külön átruházás hiányában a követelés alapjául szolgált váltót meg nem szerezte s igy a kereseti váltó alapján jogokat nem érvényesíthet, mert továbbá a V. T. 36. §-a szerint a váltóadós csak a váltó tör­vényszerű tulajdonosának tartozván fizetni, a váltói jogok fenn­tartására csak a váltónak ilyen birtokosa számára felvett óvás szolgálhat alapul, a kereseti váltónak törvényszerű tulajdonosául azonban a felperes tekinthető nem lévén, a részére felvett óvás a visszkereseti jog fentartására nem alkalmas, szabályszerű óvás hiányában pedig az alperesek, mint kibocsátók és forgatók ellen, a V. T. 41. §-ában foglalt rendelkezése szerint visszkereseti jog nem érvényesíthető. A m. kir. Curia: Helybenhagyja. (1902 február 5-én 911— 1901.) A váltó toldatára vezetett engedmény még abban az esetben is igazolja a váltóhitelező váltóbirtokosi minőségét, ha az a per folyama alatt, a kifogások beadása után, vezettetett rá. (Curia 1900 deczember 13-án 909/1900. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents