Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 14. §. 79 megilletik és mert alp. a váltók kifizetésére alapított kifogása alaposnak bizonyulván, felp., mint pervesztes, helyesen marasztaltatott a prts. 251. §-a alapján a perköltségben. (1900. nov. 28. 863. sz.) 14. §. Aki kötelezettség nélkül váltja magához a váltót és az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után használja fel a váltóbirtokos előzőjének forgatmányát, mint utóforgatmányos nem jóhiszemű. Az A) alatti váltó alapján kibocsátott sommás végzés ellen alperes az alapon élt kifogásokkal, hogy a kereseti váltóval fedezett alapügyletből folyó kötelezettségének megfelelvén, az eredeti váltó ellene nem érvényesithető. Minthogy az ugyané váltó alapján a peres felek közt folyamatban volt VIII. 907/264. jellegű perben jogerősen megállapittatott, hogy a felperes, ki nem is váltói uton, hanem köztörvényi viszonyból folyó beváltás utján jutott a kereseti váltó birtokába, jóhiszemű harmadik váltóbirtokosnak nem tekinthető s e ténymegállapitás perujitás nélkül az e perben felhivott tanukkal meg nem dönthető; megállapítandó volt, hogy felperes e kifogásokkal szemben a váltótörvény 92. §-ára sikerrel nem hivaíkozhatik. És e kifogás elkésés okából sem volt figyelmen kivül hagyható, mert nincs jogszabály, mely szerint időelőttiség miatt elutasitott váltó ellen ujabb érvényesítésekor uj kifogások ne volnának érvényesíthetők. Minthogy pedig az előző perből, valamint a beszerzett 2221/808., 2801/908. és 3561/908. p. sz. perekből s abból, hogy maga felperes sem állítja, hogy H. Zs. és alperes közt más üzletek is létesültek volna: megállapítható, hogy mind e váltók az alperes és H. Zs. között létesült ügyletből származnak és a 13. a. szerződésen alapuló 10750 K-ás gépvételár fedezetéül adattak; minthogy a 2—12. a., valamint a beszerzett periratok tanúsága szerint alperes az alapügyletből eredő tartozását K. Zs.-nek, illetve az egyes részletekből adott fedezeti váltók alapján más jóhiszemű váltóbirtokosoknak teljes összegében megfizette, illetve megfizetésére már jogerősen köteleztetett, minthogy ezek szerint a kereseti fedezeti váltó az alapügyletből folyó követelési jog kimertése folytán többé nem érvényesithető, ennek folytán felperes váltókeresetével elutasitandó. (M. Curia 801/908. — 1909 február 16.) V. ö. G. 1898 április 23. 239/98. sz. (Gr. II. 185; Gl. V. 199; Ö. D. 277. 1.) A váltóadós az utóforgatmányos ellen is csupán a közvetlen előzőjével szemben fennálló kifogásokat érvényesitheti. C. 239— 98. sz. A váltó tartalmával megállapított azzal a vélelemmel szemben, hogy felperes a kereseti váltót még az óvás felvételére rendelt határ-