Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

80 Váltótörvény 14. §. idő eltelte előtt váltotta magához, alperesek tartoztak volna igazolni azt is, hogy felperes az óvás felvételére rendelt határidő egész tartania alatt nem volt a váltó birtokában. (C. 1907 okt. 24. 1352/906. sz.) Az előbbi váltóbirtokos (ki&óesátó és forgató) részére teljesített fizetések a váltóbirtokos (forgatmányos) irányában csak akkor érvényesíthetők hatálylyal, ha az elfogadó igazolja azt, hogy a váltó az óvás felvételére rendelt határidő után forgattatott a váltóbirtokosra. Nyitrai tsz.: Nem érdemel figyelmet alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti váltótőkét az 1—3. alatti postai feladóvevények tanusága szerint a váltó előző birtokosának kifizette, mert a felperessel, mint harmadik személylyel szemben csak abban az esetben jöhetnek figyelembe, ha alperes bebizonyitotta volna, hogy a fizetések a váltó forgatása előtt történtek és arról felperesnek a váltó megszerzésekor tudomása volt, alperes azonban ezt bizonyítani meg sem kísérelte, minek folytán ezt a kifogását is elutasítani kellett. Kamatfizetésre azonban alperes csupán a kereset kézbesítése napjától volt kötelezhető s e részben a sommás végzés hatályon kívül helyezendő volt, mert a váltó alperesnek fizetés végett szabályszerűen Ibe nem mutattatott, alperes tehát nem tudhatta, hogy a váltó kinek a birtokában van és ennélfogva kénytelen volt bevárni a váltóhitelező jelentkezését, alperest tehát csupán a kereset kézbesítése napjától terheli késedelem. A felperes által vitatott levélbeli értesítés a V. T. által szigorúan meghatározott fizetés végetti bemutatásnak nem' tekinthető, miért is az e tárgyban felajánlott bizonyítás, mint felesleges, mellőzendő volt. Az ügyvédi dij és költség iránti intézkedés az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-án alapszik. Pozsonyi T.: Az elsőbiróság Ítéletét a kamatkövetelés részbeli elutasítására vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül hagyja, egyéb felebbezéssel megtámadott rendelkezései tekintetében pedig megváltoztatja s az 1906. évi márczius hó 17-én 3315. szám alatt kelt sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest keresetével egészben elutasítja, stb. Indokok: A peresített váltót annak kibocsátója és rendelvény ese W. D.-né látta el üres forgatmány nyal s minthogy felperes neve a váltói kapcsolatban elö nem fordul, nyilvánvaló, hogy a váltót a felperes átadás utján szerezte meg a forgatóként szereplő W. D.-nétól. Tekintettel arra, hogy az alperes kifogásai a közte és a forgató, illetve ennek férje, W. D. között fenforgott jogviszonyra vonatkoznak, azok tehát a váltótörvény 14. §-a értelmében felperessel szemben csak abban az esetben hozhatók fel sikerrel, ha a váltó az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után forgattatott, illetve jutott a felperes birtokába; tekintettel továbbá arra, hogy a váltó hátlapjára vezetett üres forgatmány nincs kel-