Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 110—114, §. 669 megváltoztattatott az által, hogy az idegen váltóból alperesek tudtán kivül és hozzájárulása nélkül saját váltó lett csinálva s ebből folyóan a kereseti követelés váltójogon nem érvényesithetö. A kereseti váltók kétségtelenül igazolják, hogy azoknak idegen váltó gyanánt használandó, szövege a saját váltó lényeges kellékeit magában foglaló szövege alakíttatott át. Tekintve azonban, hogy alperes azt, hogy a váltónak saját váltóképen történt kitöltése felperes vagy jogelődük által megállapodás ellenére eszközöltetett volna, bizonyítani meg sem kisérelték, de jelen esetben alapos kétség nem is foroghat fen, hogy a váltók szövegében eme szavak „fizessen ön" töröltnek tekintendők, mert a szövegben irt „fizetünk" és „saját" szavakból ugy a „fizetünk" váltójogi kötelezés, mint „a saját váltó" megnevezés megállapítható s ebből folyóan az, hogy a váltók saját váltók alakjában állíttattak ki, már azon oknál fogva is, mivel a váltók tartalma szerint kétségtelen, hogy az idegen váltó lényeges kellékét képező intézményezett megnevezve nincsen s igy a váltókon törölt „fizessen ön" egyáltalán nem teszik kétségessé a saját váltónyilatkozatot, mert a „fizessen ön" szavakban intézvényezett nélkül nem foglaltatik intézvény s ezzel szemben kifogást tevő alperesek nem is bizonyitották, hogy a váltókat özv. I. A.-né mint intézvényezö és néh. I. A. mint intézvényezett irták volna alá; mindezeknél fogva a saját fizetési igéret hiányára alapitott alperesi kifogás alaptalan lévén, s minthogy alperes azon további kifogásukat, hogy a váltók a fizetési hely és lejárati idő tekintetében megállapodás ellenére töröltettek ki, nem bizonyitották, az mint egyoldalú állítás figyelembe nem jöhet; miért is a váltótörvény 110. §-ában elöszabott minden kellékekkel biró kereseti váltók alapján alperesek marasztalandók volak. A kir. Curia: A kir. tábla ítélete, az elsöbiróság Ítéletének elfogadott indokainál fogva és még azért hagyatik helyben, mert az alperesek által vitatott igazítás, nem a váltók írott szövegében, hanem a váltóürlapok nyomtatott szövegében fordul elő, ily esetben pedig a bizonyítás az iránt, hogy az űrlapok nyomtatott szövegében észlelhető igazítás a váltó aláírása után az alperesek tudta és beleegyezése nélkül történt, az alpereseket terhelte, a mit azonban be nem bizonyítottak. (1905 márczius 9. 595/1904. sz. a.) A kereseti váltó szövege magába foglalván a „saját váltó" megnevezést s a V. T. 110. §-ban előszabott minden egyéb kellékkel is bírván, az a saját váltónak tekintendő s az abban foglalt saját váltói nyilatkozatot kétessé, a váltót pedig aggályossá nem teheti meg az, hogy