Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

676 Váltótörvény 110—114. §. a szövegben a fizetési igéretét képező „fizetünk mi" kifejezés a nyomta­tott eredeti „fizessen ön" szavak kiigazításával Írottnak mutatkozik, valamint az, hogy a váltó szövege alatt kibocsátóul aláirtnak jelentkező mindkét alperes, mint a kik által a fizetés teljesítendő, a váltó előlapján még külön megnevezve is vannak. (Curia 1890 április 30-án 181/1890. sz. a.) A kereseti váltónak szövegében annak a tartalomnak, hogy „fizes­sen ön ezen első váltónál fogva a saját rendeletemre" nyilvánvalóan nem lehet más értelme, mint az, hogy a váltón intézvényezettül meg­jelölt fizessen a kibocsájtónak saját rendeletére s igy a rendelvényezés nem határozatlan. — Egymagában véve az a körülmény, hogy a per­ben kihallgatott tanú az alperes unokafivére, nem szolgálhat okul arra, hogy vallomásának hitel ne adassék. (Curia 1905 november 8. 1650— 1904. sz. a.) Kibocsátótársak váltói kötelezettsége megszűnik a saját váltó egyik kibocsátójának fizetése által. Marosvásárhelyi T.: Az 1876: XXVII. t.-cz. 1A0—112. §-ában foglalt jogszabályok szerint a saját váltó kibocsátója — ki a váltó értékének kifizetésére önmagát kötelezi — az idegen váltó elfogadó­jával egy tekintet alá esik. Minthogy jelen esetben nem vitás az, hogy a kereseti váltó, saját váltó, melyet M. S. felp., valamint L. J. és M. B. egyetemleges kötelezettséggel bocsátottak ki — minthogy felp. maga beismeri, hogy a kereseti váltó birtokába akként jutott, hogy azt a rendelvényestöl beváltotta, — minthogy az együtt, egye­temleg felelős s elfogadónak tekintendő kibocsátók egyike által tel­jesített fizetés, a vele együtt kötelezett kibocsátó társak javára is szolgálván, az érték kifizetésével a váltó ép ugy czélját érte, mint czélját éri akkor, ha azt az elfogadó fizeti ki, — s minthogy eképpen felp.-nek, mint társkibocsátónak azzal a tényével, hogy ö a váltó értékét kifizette, a váltóügylet befejezést nyert s igy a kibocsátó-tár­sak váltójogi kötelezettsége is megszűnt; felp. a váltólevél megszer­zésével sem nyert jogot arra, hogy kibocsátó-társa ellen a már meg­szűnt váltói ügylet alapján váltójogi igényt érvényesíthessen. Ezek alapján felp. váltójogi alappal nem bíró keresetével elutasítandó volt. (1903 okt. 8. 2588. sz.) C: Indokainál fogva hh. (1904 okt. 27. 1619/903. sz.) Hasonló 195/85. A keresetnek alapul szolgáló váltó, annak szövege szerint, harmadik

Next

/
Thumbnails
Contents