Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 108—109. §. 6(51 tal történt, az a zálogbirtokos minőségében a váltót nem perelheti (1883 jun. 13. 354. sz.) 2. Megtartási jog. 108—109. §. Valamely áru vevőjének hitelezője nem gyakorolhat megtartási jogot oly árukra, a melyek a vevő birtokába tettleg még át nem adattak és hol a vevőnek még csak a fuvarlevél adatott át. (Curia 1885 szeptember 10-én 334/1885. sz. a.) Ha a követelés a közkereseti társaság elleni csődben valódinak ismertetett el, ez kizárja a követelés valódiságának az egyes tagok csődjében való megtámadását. A váltótörvény 108. §-a szerint azon esetben, ha az adós csőd alá került, az adós utasitása vagy a határozott rendelkezés nem zárja ki a megtartási jog gyakorlását, feltéve, hogy a csődnyitás a tárgyak átadása után következett be, avagy a hitelező erről a tárgyak átvétele után értesült. A megtartási joggal élő alperesnek váltókövetelése a csöd alá került közkereseti társasággal szemben áll fenn s ez a váltókövetelés a társasági csődben a felszámoláskor valódinak ismertetett el; s ily körülmények között az ezen közkereseti társaságnak tagja, mint ilyen, a társaság kötelezettségeiért a KT. 88. §-a értelmében saját vagyonával egyetemlegesen felelős levén, minthogy az alperes követelésének a társasági csődben történt elismerése a csődtörvény 251. §-a szerint kizárja a követelés valódiságának az egyes tagok csődjében való megtámadását, az alperes a közkereseti társaság tagja, mint felperes által visszakövetelt 10 drb részvényre fent jelzett váltókövetelése tekintetében a váltótörvény 108. §-a alapján meg tartási joggal élhet s a részvényeket a felperes csődtömegnek kiadni nem tartozik. ( C. 1645/909.) Azt, hogy a megtartási jog feltételei fennforognak, a dolog természetéhez képest a megtartási joggal élni kivánó fél tartozik igazolni. C. 938/84. sz. A meghatározott rendeltetéssel letett részvényre csak ugy gyakorolható megtartási jog, ha ez a rendelkezés a felek egyező akarata folytán elenyészett, vagy az az ok, mely a részvények biztosítékul letételét szükségessé tette, megszűnjék, mert magában a puszta érdek a meghatározott rendelkezés elenyészésére nem elegendő. C. 1280/90. sz.