Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

682 Váltótörvény 108—109. §. Az a körülmény, hogy az üzleti áruk kézizálog-kölcsönügylet alapján zálogjegy adása ellenében kerültek a felperes birtokába, nem állhat útjában annak, hogy felperes a kézizálogot s illetve az ezt helyettesitő vételári felesleget a zálogkölcsöntől eltérő váltó követelésének kielégítéséig visszatarthassa, mert a zálogbaadás nem képezvén a váltótörvény 108. §. 2. p. meghatározott külön rendelkezést, a megtartási jog gyakorolhatása a kézizálog-kölcsönügyletekről szóló 1881. évi XIV. t.-cz.-nek rendelkezései által kizártnak nem tekinthető. (Curia 1906 ápr. 10. 8— 906. sz.) A csődnyitási végzés tartalmával, de alperes csődtömeg beismerésével igazolva van, hogy W. I. utóda czég ugy a keresetben felsorolt üzleti áruk elzálogosítása, mint a váltók kiállítása idején egyéni czég volt és annak a váltónak elfogadója K. I. volt egyedüli tulajdonosa és birtokosa; minthogy az egyéni czég alatt üzletet folytató kereskedőnek saját neve alatt kötött ügyleteiből folyó kötelezettségek az üzletet, tehát magát a czéget épugy terhelik, mint az üzleti név, vagyis a czég neve alatt kötött szerződésből folyó kötelezettségek a tulajdonosnak saját nevében birt s az üzletbe be nem fektetett vagyonát, ebből következik, hogy felperes mint hitelező, az egyéni czég alatt üzletet folytató K. I. czégtulajdonos által a saját nevében elfogadott váltókon alapuló követelését (megtartási jogát) is akár a czég, akár annak tulajdonosa ellen érvényesíteni jogosult. (Curia 1906 ápr. 10. 8. sz.) A megtartási jog a követelés lejáratát és a megtartás tárgyának a hitelező kezéhez jutását követő időben harmadik személyek által szerzett jogokkal szemben is hatályos, tekintet nélkül arra, hogy a váltóhitelező értesitette-e az adóst arról, hogy a birtokában levő tárgyra megtartási jogot kiván gyakorolni s tekintet nélkül arra, hogy megtartási jogát a váltótörvény 109. §-ában meghatározott módon mikor érvényesítette? A megtartási jog keletkezése után foganatosított letiltás folytán a megtartásra jogosult a váltót kiadni s ekként megtartási jogának egyik lényeges alapfeltételéről a váltó birtokával lemondani nem tartozik és ekként bármit hozott fel a váltó ki nem szolgáltatása indokául, a váltó át nem adása miatt őt felelősség nem terheli. (Budapesti kir. tábla 1909 márczius 4. 1908. G. 793/3. sz.) Azonos C. 1112/906. A megtartási joggal biró fél ezt a jogát az adós egyéb hitelezőivel szemben foglalás esetében elsőbbségi igényének bejelentése utján is és pedig esetleg még a V. T. 109. §-ában emiitett keresetnek benyújtása előtt is érvényesítheti. C. V. tan. 5. sz. elvi határozata.