Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 104—105. §. 643 A V. T. 105. §-a esetében azt, hogy a váltót aláirt megbízott felhatalmazva volt az aláírásra, ő tartozik bizonyítani, a vagyonkezelésre adott általános meghatalmazás még nem foglalja magában a váltói kötelezésre szükséges megbízást is. (Curia 1898 november 25-én 858— 1898. sz. a.) Abból a bizonyított körülményből, hogy a váltókötelezett valakit megbízott több váltónak aláírására, nem vonható okszerű következtetés arra, hogy e megbízás a kereseti váltóra is kiterjedt. A m. kir. Curia: Helyesen tette a másodbiróság a per kimenetelét az alperes részére megítélt eskütől függővé, mert alperes tagadván, hogy a kereseti váltót aláirta vagy hogy annak nevében aláírására mást meghatalmazott, felperest terhelte annak a válaszban felhozott állításának a bizonyítása, hogy a váltót az alperes megbízásából az alperes nevében más, nevezetesen Sz. M. irta alá, de felperes tanúinak vallomása e tekintetben nem szolgáltat elfogadható bizonyítékot, ugyanis a tanuk által bizonyított abból a tényből, hogy Sz. M.-t alperes a tanuk által közelebbről meg sem jelölt, több olyan váltónak nevében való aláírásával megbízta, mely váltók Szabadkán kívül voltak elhelyezve, nem vonható okszerű következtetés arra, hogy az alperes Sz. M.-t a kereseti váltónak nevében való aláírásával is megbízta, stb. (1901 május 25-én 17/1901. sz. a.) Az alapperben pervesztes alperes által az újított perben az a körülmény is bizonyítandó, hogy a kereseti váltó aláírására mást meg nem bízott. A m. kir. Ítélőtábla: Az ujitott per érdemére vonatkozó részében ez az ítélet szintén indokolása alapján és a felebbezésekben felhozottakra tekintetttel még azért hagyatott helyben, mert a midőn felperes beismerése szerint is a váltóra nem sajátkezüleg vezetett elfogadói aláírásról van szó és az alperes mint perujitó fél tagadta, hogy N. nevü fiát nevének a kereseti 800 frtos elfogadóként reá vezetésére felhatalmazta, a felperes által ez irányban felhívott tanuk egyike M. F. pedig a váltó azonosságát bizonyítani képes nem volt, ebben az irányban a felperes részvénytársaság által vezérigazgatójának személyében felajánlott póteskü alkalmazása indokolt. A m. kir. Curia: Indokaiból azért hagyta helyben, mert felperes felebbezéssel nem élt azért, hogy alperes feltétlenül nem marasztaltatok és igy a rendelkezés a felebbezö alperes hátrányára meg nem változtatható. (1899 márczius 9-én 98/1899. sz. a.) 41*