Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 104—105. §. 641 lére nyert meghatalmazása még a néhai L. V. életében is megszűntnek volt tekintendő, ha s a mennyiben utóbbi a felvett kölcsönt netán már letörlesztette. Ellene mond az ellenkező álláspontnak az a körülmény is, hogy az X) alatti meghatalmazás szövegében a néhai L. V. esetleges elhalálozásáról vagy örököseiről a legtávolabbi említés sem tétetik és hogy L. V. csakis önmagára vonatkoztatva jelenti ki abban, hogy „a meghatalmazottam által nevemben teljesítendő névaláírásokat magamra nézve feltétlenül kötelezőknek fogom elfogadni". Minthogy tehát a kifejtettek szerint St. H. a kereseti váltó kiállítása idejében nem bírt felhatalmazással arra nézve, hogy néhai L. V. nevében váltó-nyilatkozatot tegyen, következően a peres váltón levő elfogadói váltónyilatkozatból néhai L. V.-ra s illetve örököseire váltójogi kötelezettség nem származik: ennélfogva a kir. ítélőtábla a keresetet elutasitandónak találta. A kir. Curia: Elhalt egyén váltókötelezettség vállalására képtelen levén, oly meghatalmazásnak hatálya, mely a megbízó nevében való váltókötelezettség vállalására vonatkozik, a dolog természete szerint megszűnik a megbízó halálával. A másodbiróság Ítélete ez okból s a benne foglalt, ezzel nem ellenkező egyéb indokok alapján hagyatik helyben. (1905 szeptember 5. 1552/1904. sz. a.) A meghatalmazott általi váltói lekötelezéshez elegendő, ha a meghatalmazott nevét a váltóra irja és kitünteti a meghatalmazási viszonyt; más alakszerűséghez, jelesül ahhoz, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevét is aláírja, a lekötelezés érvénye nincsen kötve. A kir. törvényszék: A váltótörvény 21. §-a értelmében elfogadói váltókötelezettség elvállalásához az szükségeltetik, hogy az elfogadó nevét a váltóra rávezesse. Ha az adós váltókötelezettséget megbízás utján harmadik személy által vállal, ép ugy szükséges, hogy a megbízott megbízójának nevét, mint váltónyilatkozatot, a váltóra reá vezesse. Minthogy a kereseti váltón E. J-né neve mint elfogadóé nem szerepel, hanem az M. R. neve után látható sorok M. R. meghatalmazotti minőségét és nem E. J.-né nevét, mint az intézvényezett váltónyilatkozatát tartalmazzá. Ennélfogva, habár a tárgyalásra özv. E. K.-né, B. J. és B. T. alperesek mint az elfogadó örökösei megidézve nem is lettek, a hiányos váltónyilatkozatból E. J.-néra váltói kötelezettség nem hárulván, felperest keresetével a védekező alperes előadása alapján elutasítani kellett. A kir. Ítélőtábla. A kereseti váltó annak tartalmából kitünöleg Váltótörvény. V.