Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

640 Váltótörvény 104—105. §. helyes indokolása — tekintettel arra, hogy a kir. tábla örökhagyónak mindkét váltón levő aláirását összehasonlitotta 2. rendű alperesnek az ügyvédi meghatalmazáson látható kétségtelen aláírásával és ezek közt szinte feltűnő hasonlatosságot talált, — az E. a. váltóra is kiterjesztendő volt. C: A győri kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. (1898 szept. 16. 514. szám.) Ellenkező: A nieghatalmazási viszony a meghatalmazó halálával rendszerint megszűnvén, a váltó aláírására meghatalmazott a meghatalmazó nevében annak halála után többé váltónyilatkozatot már azért sem tehet, mert annak halálával váltóképessége is megszűnt. A kir. ítélőtábla: A váltó tartalmával az az alperesi álláspont tekintendő irányadónak, hogy St. H., néhai L. V. elfogadói váltói nyilatkozatát a peres váltó kiállítását (1900 decz. 21.) nem megelőző időben, vagyis néhai L. V. elhalálozása (1899 június 24.), hagyatékának örökösei részére történt birói átadása (1900 február 23.) és az oláhcserténi 31. számú telekjegyzökönyvben felvett hagyatéki ingatlan tulajdonjogának a kiskorú örökösök javára történt nyilvánkönyvi bekebelezése (1904 szeptember 25.) után vezette a kereseti váltóra. A meghatalmazási viszony a meghatalmazó halálával rendszerint megszűnik, kivéve, ha külön törvény (mint az 1875: XXXVII. t.-cz. 51. §-a, 1874: XXXIV. t.-cz. 43. §-a) egyes jogviszonyok tekintetében a meghatalmazást a meghatalmazó halála utáni időre is kiterjedőnek nyilvánítja, a vagy ha a meghatalmazási szerződés tartalmából, vagy a megbízási viszony természetöböl a meghatalmazó ellenkező szándékára alaposan következtetni lehet. A fennforgó esetben ilyen következtetésnek helye nincs. Az a körülmény, hogy L. V. írástudatlan voltára tekintettel az X) alatti közjegyzői okirat szerint még az 1894. évben oly értelmű megbízást adott St. H.-nek, hogy ez a beregszászi pénzintézetek valamelyikétől a meghatalmazó által felveendő kölcsön biztosítására szolgáló váltót helyette mindaddig aláírja, a míg a felveendő kölcsönösszeget L. V. részletekben letörlesztendi, nem nyújt támpontot annak felismerésére, hogy a mennyiben a szóban forgó kölcsön néhai L. V. elhalálozásáig törlesztve nem volna, utóbbi az a fölött való rendelkezést törvényes örököseinek mellőzésével továbbra is St. H.-re kívánta volna bízni s az ehhez szükséges váltónyilatkozatok megtételére öt arra az időre is feljogosította volna. Az X) alatti nyomtatott meghatalmazási űrlap érintett tartalmának csakis az a jelentőség tulajdonitható, hogy St. H.-nek váltónyilatkozatok téte-