Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)
622 Váltótörvény 102. §. által kifogásolt óvás a váltótörvényben meghatározott törvényes kellékekkel nem bir, mert nincs benne igazolva, hogy az óvatoló személy I. rendű alperes lakhelyét a rendörkapitányi hivatalnoknál tudakolta volna és hogy ezen tudakozódása siker nélkül maradt volna, holott a hivatkozott törvény 102. §-a 2-ik bekezdése szerint azon körülmény, hogy alperes lakhelye kipuhatolható nem volt, igazoltnak csak az esetben tekinthetik, ha az, hogy az óvatoló személy tudakozódása a rendőri hivatalnál siker nélkül maradt, az óvásban kifejezetten kiemeltetik. Ennélfogva a B) :/. alatti óvás N. K., dr. B. B. és H. E. együtt kötelezettekkel szemben kereseti jog fentartására alkalmas nem lévén, felperest keresetével ezen együttkötelezettekkel szemben elutasitani kellett. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1903 február 25-én 739/1902. sz. a.) Hasonló 958/900. Az az óvás szabálytalansága okából panaszolt körülmény, mintha az óvatoló kir. közjegyzőnek az óvás-levéllel igazolt az a ténye, hogy a rendőri hivatalnál történt tudakozódása alapján tanusitotta, mikép az intézvényczett feltalálható nem' volt, nem felelne meg a valóságnak, csak ugy jöhet figyelembe, ha azt a kifogásoló váltóadós bizonyitja. (Curia 1901 január 24-én 1014/1900. sz. a.) A V. T. a váltó birtokosának nem teszi kötelességévé, hogy a váltőelfogadónak előtte esetleg tudva levő, de a váltóból ki nem tünő lakásít az óvatolő személyijei közölje, vagy annak kideritése végett maga is kutatást végezzen vagy végeztessen. A kir. Ítélőtábla: A többire nézve azonban nem lehetett az alperesek kifogását alaposn'ak elfogadni. Ugyanis a V. T. a váltó birtokosának nem teszi kötelességévé, hogy a váltóelfogadónak előtte esetleg tudva levő, de a váltóból ki nem tünő lakását az óvatoló személylyel közölje vagy annak kideritése végett maga is kutatást végezzen vagy végeztessen, hanem a V. T. 102. §. rendelkezése szerint az óvatoló személynek képezi feladatát az óvatolandó lakásának kipuhatolása s e részben az illető rendőri hivatalnál való tudakozódás, következéskép a váltóóvás joghatályossága kérdésének elbírálásánál csak az a körülmény képezheti a vizsgálat tárgyát, hogy az óvatolás eljárása a V. T. 102. §-a e részben előirt kivánalmának megfelel-e, de nem egyszersmind az is, hogy a váltó birtokosának az óvatolandó személynek a váltóból ki nem tünő tartózkodási helyéről volt-e tudomása vagy sem?