Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)
Váltótörvény 102. §. 617 bemutatása és az óvás felvétele törvényesnek azért sem, mert az nem, miként azt a V. T. 43. §. rendeli, a fizetés helyén T—n, hanem az óvatoló közjegyző székhelyén K—n történt, a fizetési hely az idegen váltónak lényeges kelléke a kibocsájtó, forgató ott igérik az intézvényezett által a fizetést és csak azon feltétel alatt vannak visszkeresetileg kötelezve, ha a fizetésnek elnyerése a fizetés helyén sikertelenül kisértetett meg; a váltóbirtokosnak tehát a váltóban kitett helyen kell a fizetés végett jelentkezni, miként azt a V. T. ismételve idézett 43. §. határozottan rendeli is. A törvényesen határozott rendelkezéstől eltérni a váltóbirtokos a telepesnek — jelen esetben állított beleegyezésével nincs feljogosítva, mert a váltótörvénynek e nézet indokolásául felhívott 102. §. nem a váltóban már szükségképen megalakított fizetési helyről, hanem nyilván arról intézkedik, hogy a fizetés helyén mily helyiségben, az illető személy üzleti helyiségében avagy lakásán teljesitendö-e a bemutatás és veendő fel az óvás és ily értelemben engedi meg, hogy e cselekvények más helyen azaz helyiségében, például a tőzsdén is történhetnek az érdekeltek beleegyezésével, ugyanily értelemben rendeli az idézett törvényszakasz második bekezdése, hogy az üzleti helyiség vagy lakásnak fel nem találása esetében a helybeli hatóságnál, cl Z cl Z cl fizetés helyének hatóságánál indokolás teendő. Mindezek alapján felperes keresetével elutasítandó. (1886 deczember 16. 951.) Hasonló 1191/86. L. a 43. §-nál közölt eseteket is. A váltónak a közjegyzői irodában történt bemutatását igazoló óvás, ha fizetési helyül a váltóbirtokos lakása volt kitűzve, szabálytalan. C: Ha a váltón fizetési helyül a váltóbirtokos lakása van kitűzve, a váltó a kitett helyen mutatandó be fizetés végett, mihez képest azon óvás, mely szerint a váltó a közjegyzői irodában mutattatott be fizetés végett az ott megjelent felperesnek, szabálytalan és semmis. Az ily törvényes alakban fel nem vett óvás diját az elfogadó még akkor sem tartozik megfizetni, ha a töke és kamat megfizetésében marasztaltatott is. (1887 máj. 27. 286. sz.) C.: Az óvási oklevélből kitűnvén, hogy az óvatoló személy a váltó fizetés végett a telepesnél (ügyvéd) annak irodájában mutatta be s a fizetés iránt annak segédjéhez intézett kérdést: ebből az állapitható meg, hogy telepes akkor a lakásán levő irodájában jelen nem volt: s igy tehát az, hogy az óvásban a telepesnek hon nem léte (nem találtatása) kifejezetten fel nem emlittetett, lényegtelen. (1890 iul. 1. 501. sz.)