Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 99. §. 591 követése napjától lévén számítandó, a váltóper jogerős befejezéséig ez a jog elévülhetne. (Curia 411/1905. Fegyelmi.) A váltóóvásnak nem lényeges kelléke annak a személynek megnevezése, aki a váltót az óvás felvétele végett hozta az óvatoló személyhez. C: Nem alapos alpereseknek az a kifogása, hogy az óvás szabálytalan és a visszkereseti jog fentartására alkalmatlan. Tekintve ugyanis, hogy Cs. Gy. és W. M. tanuk vallomása szerint a temesvári általános takarékpénztár, mint a kereseti váltónak forgatmányosa, a váltó lejáratakor ezen váltóra nézve a váltó rendelvényese, Sch. P. által a váltó fedezetére letétbe helyezett összegből Sch. P. utasításának megfelelően magát kielégítette és igy Sch. P. az óvás felvételére rendelt időn belül a kereseti váltónak tulajdonosa és birtokosa volt; tekintve, hogy a váltótörvény 99. §-ának 2. pontja csak annak a személynek megnevezését kívánja az óváslevélben, akinek részére az óvás felvétetett, annak a személynek megnevezését azonban, aki a váltót az óvatoló személyhez elhozta, nem kívánja, az óvás tartalma pedig igazolja, hogy az óvás Sch. P. mint a váltó tartalma szerint igazolt váltóbirtokos részére vétetett fel és tekintve, hogy Cs. Gy. és W. M. tanuk vallomásából kitünöleg Sch. P. akkor, midőn a takarékpénztárt arra utasította, hogy a nála letett összegből a kereseti váltóra nézve ennek lejártakor magát kielégítse, nem jelentette ki egyúttal azt is, hogy a saját előzőit a váltójogi kötelezettség alól felmenteni kívánja, amiből következik, hogy az óvás Sch. P. megbízásából felvettnek tekintendő: mindezeknél fogva alpereseknek az óvás szabálytalanságára alapított kifogása figyelembe vehető nem volt és pedig elsőrendű alperest illetőleg még azért sem, mert a fentebb kifejtettek szerint kétségtelen lévén, hogy az óvás felvételére rendelt időben Sch. P. volt a váltónak tulajdonosa és birtokosa és a váltó tartalma szerint egyúttal telepes is lévén, elsőrendű alperes mint elfogadó ellen a váltókereset fentartására a váltótörvény 44. §-a szerint óvás felvétele egyáltalán nem volt szükséges. (1904 április 26. 425/903. sz.) Azonos 650/96., 1335/900. Állandó gyakorlat. Az óvás szabálytalan voltára alapított kifogás perújítás alapjául szolgálhat. (A m. kir. Curia 1293/1903. — 1904 okt. 27.) A fizetési hely megjelölésének hiányá/ban az óvás szabályszerűen az intézvényezett lakhelyén veendő fel akkor is, ha a telepesnek lak-