Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 93. §. 557 hogy a fizetési idők a kelettől vagy láttól számitandók-e? és tekintettel arra, hogy valamely érvénytelen kelléknek érvényessé való helyettesitése, tehát jelen esetben a „kelet után" szavaknak utólagos beirása a váltótörvény 93. §-ban megengedett utólagos kitöltés fogalma alá nem vonható; habár a kereseti váltók a jelen alakjukban minden lényeges kellékkel el vannak látva, felperest mégis keresetével elutasitani kellett. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1901 november 20-án 694/1901. sz. a. Hasonló 531/901. Állandó gyakorlat.) A kellékhiányos váltó utóbb kitöltve perletétel esetében is iujabb keresettel érvényesithető és nines szükség perújításra, mivel az előző pernek jogalapja egy váltónak nevezett, de lényeges kellék hiányában ilyennek nem tekinthető irat volt, míg a későbbi pernek jogalapját egy szabályszerű váltót képező okirat alkotja. A kir. Ítélőtábla: A jelen perhez csatolt elöper adatai szerint felperes a jelenleg kereset tárgyát képező váltót is, az emiitett elöper tárgyává is tette ugyan, de mert akkor ezen a váltón intózvényes megnevezve — s az e tekintetben ki nem töltött váltó kitöltve nem volt s igy a váltó kellékhiányban szenvedett, alperes ellenbeszédének előterjesztése után felperes — azzal a kijelentéssel, hogy a kérdéses váltót az elöper keretében érvényesíteni nem kivánja — a váltóra alapitott keresetét visszavette s a vonatkozó váltóösszeg erejéig keresetét leszállította. Minthogy felperes keresetét az ellenirat előterjesztése után vonta vissza; ilyenkor a kereset-visszavonás — akárminek nevezze azt a felperes — az 1868: LIV. t.-cz. 69. és 70. §-ai értelmében perletételnek tekintendő, mely pervesztesség hatályával bir. Tekintettel azonban arra, hogy a perletétel esetén a pert uj jogalapon perujitás nélkül is újra meg szabad inditani, hogy továbbá mint azt az elsöbiróság helyesen kifejtette, felperesnek jogában állott kellékhiányos váltót kitölteni s hogy még a kellékhiányos váltó váltójogi hatálylyal nem bir, — a kellékhiány pótlása után már a váltólevél váltójogi alapon érvényesithető, — amiből következik, hogy váltóperben, hol a kereset jogalapját épen a váltó képezi, — a kellékhiány tekintetében pótolt váltó uj jogalapnak tekintendő: felperes ez esetben épen az 1868: LIV. t.-czikk 70. §-a alapján jogositva volt az előző perben elejtett váltókövetelését a kikötött váltó alapján mint uj jogalapon uj keresettel érvényesiteni. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az indokai alapján helybenhagyatik. (M. kir. Curia 907/1903. 1904 november 17.)