Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 93. §. 545 A m. kir. Curia: Helybenhagyta indokaiból. (1900 szeptember 21-én 583/1900. sz. a.) A váltó kiállítása után létesült megállapodás is kötelező. A megállapodásellenes kitöltés kifogása abban az esetben is sikeresen érvényesithető, ha ez a fizetés idejére vonatkozik; és ha nem a váltó kiállításakor, hanem később létesült oly megállapodás ellenére történt kitöltést tiiattatik, a mely szerint a megállapított fizetési idő még be nem kö> étkezett. (Ouria 1896 deczember 29-én 1775/1895. sz. a.) Az a körülmény, hogy az E) alatti váltón kitett kelet (1896 október 10.) későbbi időpontot tüntet ki, mintsem az idézvényezett meghalt (1896 szeptember 16.), nem zárja ki azt, hogy örökhagyó a váltó elfogadására felhatalmazást már a váltón kitüntetett lejárat előtt, vagyis még életében nem adhatott volna. A váltójog szempontjából ugyanis közömbös az, hogy a váltó valóban az azon kitüntetett napon lett e kiállitva? sőt az a körülmény, hogy a váltóbirtokosnak a V. T. 93. §-a megadja azt a jogot, hogy a váltón hiányzó lényeges kellékeket utólag tetszése szerint kitölthesse, lehetővé teszi azt is, hogy a váltó keltét a kiállítás időpontjánál korábbi vagy későbbi időpontra tehesse. (Curia 1898 szeptember 16-án 514/1898. sz. a.) Megállapodásellenes kitöltése a lejáratnak nem forog fenn, ha a váltóbirtokos a lejáratot a megengedettnél későbbi időre kitöltötte* Helytelenül utasította el a felperest keresetével a váltónak a lejárati időre nézve történt megállapodásellenes kitöltése okából, mert a midőn Ítéleti indokolása szerint a felperesnek az alpereshez 2. •/. alatti intézett levelének tartalma alapján azt állapította meg, hogy a felperes a kereseti váltót 1898 július 13-ik napját követő időben lejárttá tenni csakis erre vonatkozó ujabb megállapodás esetére volt jogosítva, tévesen értelmezte a 2. alatti levélnek tartalmát. A felperes ugyanis azáltal, hogy a 2. alattiban arról értesiti az alperest, hogy a váltót három hónapra számitolta le és egyúttal azt jelenti, hogy ha addig ki nem fizettetik a váltó, vagy ujabb megállapodás alapján meg nem hosszabbittatik, joga lesz azt 1893 július 13-iki lejárattal kitölteni, nem vállalt kötelezettséget az alperes irányában arra nézve, hogy a váltót feltétlenül 1893 július 13-án fogja lejárttá tenni, hanem csupán ehhez való jogát tartotta fenn. Az ebben a levélben foglalt kijelentés következtében a felperes csupán abban volt korlátozva, hogy a váltót 1893 július 13-án megelőző időben tegye lejárttá, de nem abban is, hogy azt későbbi lejárattal tölthesse ki. Ezek szerint tehát az alperesnek a váltó megállapodásellenes kitöltésére alapított s kizárólag a 2. •/. alatVaitótörvény. V. 35