Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

36 Váltótörvény 3. §. fogva a váltó egyik lényeges kelléke a kibocsátói aláirás (V. T. 3. §. 5. pont) hiányozván, a sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett, a keresetet a váltóeljárás 4. §-a értelmében hivatalból vissza kellett utasitani. A kir. Ítélőtábla: az elsőbiróság végzését a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság végzése megváltoztattatik, az elsőfokban eljárt kir. törvényszéknek, mint váltóbiróságnak a kereset tárgyává tett váltókövetelésre nézve váltóbirósági hatásköre megállapíttatik és az elsőfokú bíróság utasittatik, hogy a per érdemében hozzon határozatot; mert alperes kibocsátói névaláírása az intézvényezetthez szóló felhívás alatt megkezdve íratott a váltóra; az pedig nem szükséges, hogy a kibocsátói aláirás egészben az érintett felhívás alá írassék, mert ezt a váltótörvény elő nem írja. (1901 szeptember 24-én 906/1901. sz. a.) C.: Hogy valamely személy, kinek neve idegen váltó előlapján előfordul, kibocsátónak tekintethessék, szükséges, hogy maga a váltó feltüntesse azt, miszerint a névaláírás az intézvényezésre vonatkozik. Ez rendszerint csak akkor tűnik ki magából a váltóból, ha a kibocsátó az intézvényezés alá irja nevét. A kinek neve az elfogadó neve alatt minden megjegyzés nélkül fordul elő, az nem tekintendő kibocsátónak, hanem az elfogadóval együttes kötelezettnek. (1881 ápr. 4. 199.) A fizetési hely megjelölésére rendelt helyen levő aláirás kibocsátói aláírásnak tekintendő. A kir. törvényszék: A mi alpereseknek a váltó alakisága ellen tett kifogását illeti, a kir. törvényszék a váltót azért, mert „Gs. K. M." kibocsátói aláírását nem a szokásos módon, hanem az elfogadó névaláírása alá és a fizetési hely megjelölésére rendelt helyen tette, nem tekinti kellékhiányában szenvedőnek s annak kifogásolt váltói jellegét megállapítja, mert a V. T. 3. §-a csupán a váltónak aláírását, vagyis a szöveg alatt történendő aláírását kívánja meg, ellenben annak minő módon történt elhelyezését nem irja körül, a miből folyólag a kibocsátói aláirás érvényes bármilyen elhelyezéssel, feltéve, hogy az a váltó szövege alatt kezdődik s hogy magából a szövegből az aláirás egyéb jelentőségére következtetés nem vonható stb. A kir. Ítélőtábla: Az alpereseknek az a további kifogása, hogy a kereseti váltón nincs kibocsátó, mert a kibocsátóként maradt Cs. K. M. neve nem a váltó szövege alá, hanem közvetlenül a fizetési hely után van írva, szintén alaptalan, mert a nevezett alperes elismeri, hogy az emiitett aláirás az ő névaláírása, azt meg nem vitatja, de a váltó szövegéből sem tűnik ki, hogy nem kibocsátói