Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 3. §. 33 inert a felperes kibocsátói névaláírásának ezen elhelyezéséből is kitűnik, bogy az az intézvényezetthez szóló fizetési felhivásra vonatkozik. Nem szolgálhat ez irányban bizonyítékul a felperestől származó B) alatti okiratnak az a tartalma sem, hogy alperes a váltón jótállóként szerepeljen, mert alperes nem kezesség kitüntetésével irta alá a váltót, a jótállás elvállalása pedig nem zárja ki, hogy a jótálló váltóelfogadói kötelezettséget vállaljon. De nem nyújt alperes védekezéséhez bizonyítékot az a vitatlan tény sem, hogy a váltón beperesités előtt az intézvény szövege kitöltetlen volt, mert a V. T. 93. §-a értelmében a váltóbirtokos ellenkező megállapodás hiányában az intézvényt utólag is kitölheti. Alperes tartozott tehát bizonyítani azt, hogy a váltót kibocsátói minőségben irta alá, illetőleg, hogy azt ily tartalmú megállapodással adta át a felperesnek. Alperes azonban ezt a fentebbi adatokkal nem bizonyította: a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával tehát az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó rendelkezése az itt kifejtett indokból hagyatik helyben. (1902 szept. 18- 1571/901. V. ö. 1372/90.) A váltó előlapján, annak oldalán a szöveg mellett keresztbe irt névaláírás nem tekinthető kibocsátói aláírásnak, mert a váltókibocsátó aláírásának a váltó oly helyére kell reávezettetni, hogy ez által a váltó szövege aláírtnak jelentkezzék. — A kir. Curia által elvi jelentőségűnek nyilvánított határozat. — A kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetet felp.-nek visszaadni rendeli. Indokok: A váltótörvény nem tartalmaz ugyan intézkedést arra nézve, hogy a kibocsátó nevének a váltólevélnek melyik helyén kell jelentkeznie, de a kibocsátói kötelezettség jogi természetéből és a váltótörvénynek abból a rendelkezéséből, amely a kibocsátónak nem megnevezését, hanem név- vagy czégaláirását állítja fel lényeges kellékéül, önként következik, hogy a kibocsátói aláírásnak a váltólevélnek oly helyén kell előfordulnia, hogy a váltó szövege aláirottnak jelentkezzék. Hogy tehát valamely személy, kinek névaláírása a váltó előlapján előfordul, kibocsátónak tekintethessék, szükséges, hogy maga a váltó külső alakja is feltüntesse, hogy a névaláírás az intézvényezetthez szóló felhivásra vonatkozik. A váltó előlapján annak egyik oldalán keresztben előforduló névírás tehát semmi esetre sem tekinthető érvényes kibocsátói aláírásnak. A kereseti váltón a szöveg jobboldalán látható „K. J." aláírásnak nem tekinthető és minthogy a kereseti váltó előlapján, a most emiitett névaláíráson és a két intézvényezett aláírásán kívül Váltótörvény. V. 3