Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)
218 Váltói örvény 41. §. A kibocsátó váltójog szerint csak feltételesen, t. i. arra az esetre Ígérvén fizetést, ha az intézvényezeít, illetve elfogadó nem fizet; ebből önl<ént következik, hogy az elfogadó által kifizetett vagy bármi módon kiegyenlített váltó alapján a kibocsátó ellen visszkeresetnek helye nincs. A nem kifogásolt 2 /. alatti levéllel, melyben felperes kijelentette, hogy a kereseti váltó elfogadójától, K. J.-től kapott uj váltókat azzal) a fcntartással, hogy pontosan beváltassanak, K. .T. elleni követelésének kielégítésére fordította, bizonyítva van, hogy felperes az egyezségi váltókat eredeti követelésének s e szerint a kérései váltónak is, kiegyenlítéséül fogadta el; mert az a fentartás, mely mellett felperes a jfentidézett kijelentés tette, a 2 •/. alatti levél helyes értelme szerint nem félfüggesztő, hanem bontó feltételt tartalmaz oly értelemben, hogy a kereseti váltónak egyezségileg történt kiegyenlítése abban az esetben, ha az egyezségi váltók pontosan be nem váltatnak, esetleg hatálytalanná válhatik; addig azonban, amíg e feltétel be nem következik, a kiegyenlítés hatályosuak s e szerint a kereseti váltó az elfogadó által kifizetettnek tekintendő. (Curia 1896 január 24-én 258/1895. sz. a.) A váltónak megállapított lejárati ideje azon időpont, melyben a váltókötelezettségben álló személyek egymásközti jogai és kötelezettségei megállapodást nyernek, és melyben a váltó, mint forgalmi ipar-) papír, rendeltetése véget ér; s a V. T. 41. §-ának rendelkezése a válttá lejárati idejének meghosszabbításának nem vehető, hanem az csak a váltóhitelezőnek adott kedvezményezési időt képez, mely alatt a visszkereset fentartására szükséges feltételek a lejárati nap után is joghatály lyal teljesíthetők: miből következik, hogy a váltó tényleges birtokosa, mint engedményes ellen mindazon kifogások hatályosan érvényesíthetők, melyeket alperesek az engedményező ellen érvényesíteni jogosítva voltak, amint ezt a kir. Curia 1882. évi márczius 8-án 112/1881. sz. a. határozatával már kimondotta. (Curia 1888. október 9-én 948. 1888. sz. a.) Aki a váltónak fizetés végetti 'bemutatásakor tulajdonosi minőségét nem igazolja, a fizetés követelésére s ennek folytán a fizetés hiánya miatti óvás felvételére jogosultsággal nem bir. (Curia 1886 május 6-án 315/1886. sz. a.) Az előző forgató az óvás felvételére jogosítottnak tartandó Imár a váltó birtokával és pedig még abban az esetben is, ha a forgatmányok kellé szerint az óvás felvételekor a váltót már tovább forgatta, mert az óvás czélja nem csupán a váltóbirtokosnak, hanem a többi előző váltóhitelező jogainak is a megóvása. (Curia 1058/1893. sz. a.)