Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 36. §. 177 sára; ezek szerint pedig a B) alatti óvás, mint nem szabályszerű, váltójogok fentartására nem alkalmas. C: Helybenhagyja. (1896 május 29. 456/1895. szj Egy oly személy, ÍI ki nem állott váltókötelékben és az utolsó forgatmányostól a kifizetést igazoló nyugta-záradékkal szerzi meg a váltót, nem használhatja fel az ezen forgatmányost igazoló utolsó forgatónak üres forgatmányát a saját váltóbirtokosi minőségének igazolására az esetben sem, ha az óvás előtt jutott igy a váltó birtokába. A kir. Curia: Felperes válaszában maga adja elő, hogy a kereseti váltót a Temesvári Általános Takarékpénztár Részvénytársaságtól szerezte meg. Alperes üres forgatmánya által tehát a most emiitett takarékpénztár van váltóbirtokos gyanánt igazolva, ennélfogva felperes csak ugy volna igazolt váltóbirtokosnak tekinthető, ha vagy a váltónak a most emiitett takarékpénztár által reá történt átruházását vagy pedig a V. T. 61. és köv. §-ai értelmében felvett óvással azt bizonyitaná, hogy mint váltókötelezettség alatt nem álló személy névbecsülésből és mely váltókötelezett iránti névbecsülésből fizetett. Minthogy azonban felperes alperesnek abbeli tagadása ellenében, hogy a váltót ő, t. i. felperes — akár magánjogi, akár váltójogi uton megszerezte, nem bizonyitotta, őt, mint nem igazolt váltóbirtokost keresetével el kellett utasitani. (1905 január 19. 44/1904. szám alatt.) I. Mikor a váltótörvény 36. §-a a forgatmányos tulajdonosi minőségének igazolására a hátiratoknak összefüggő és egészen ő hozzá lenyúló lánezolatát követeli meg, nem mondja ki azt is, hogy a hátiratok ezen összefüggő lánczolatának nem szabad a váltó birtokosán tul terjednie. Ha a visszkereset alatt álló személyek valamelyike a váltót beváltotta, akkor a váltó birtoka már magában véve igazolja a tulajdonosi minőséget, anélkül, hogy a váltó utolsó forgatmányosától a váltó külön átruházását kimutatni köteles lenne. — II. A nem a váltó megtekintéséből merített és nem a kifogásokban, hanem a viszonválaszban előterjesztett uj kifogás elkésettsége okából nem mellőzhető, ha felperes annak figyelembe vételét nem ellenezte. (C. 1910 nov. 9. 932/910. v. sz. IV. p. t.) A legitimációnál a felperesnek a váltó előlapján foglalt felesleges aláirása a lánczolatot meg nem szakítja. (C. 1910 okt. 18. 602/910. sz.) A legitimáció hiányára alapított kifogás az első tárgyaláson is felhozható. (C. 1910 ápr. 14. 88/910. sz.) Vá,ltótörvőny. V. 12