Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 24. §. 111 kifogásainak hely adandó volt. (M. kir. Guria 654/908. — 1909 január 19.) Ha több telepes van a váltón, az mindegyiknél bemutatandó fizetés vé­gett. C. 315/94. sz.; C. 1010/95. Az óvíis mindegyiknél felveendő. 1241/95.; 1240/95.; 488/96. Állandó gyakorlat. A telepes kijelölése azonos tekintet alá esik az intézvényezett lak­helyétől különböző fizetési hely kitüntetésével s e kettő együttvéve te­szi a váltót határozottan telepitetté. Ha tehát a váltóadósok az utóla­gos telepitésből kifogást nem érvényesíthetnek, nem merithetnek ki­fogást a telepes utólagos kijelöléséből sem. (Curia 1909 jan. 8. 827— 908. v. sz. a. IV. p. t.) A kibocsátó által az utólagos telepitésre az elfogadás után adott niegbizás az elfogadót nem kötelezi. A felperes nem is vitatta azt, hogy a kereseti váltót annak a lényeges kellékei, jelesül pedig az intézvényezett lakhelye, mint fizetési helyre nézve is kitöltetlenül kapta volna, s hogy igy vele szemben az utólagos telepités kifogása a váltó megállapodáseile­nes kitöltésének a V. T. 93. §-a meghatározása alá esnék, sőt per­beli előadásából az állapitható meg, hogy a váltó minden lényeges kellékkel, igy az intézvényezett lakhelyével is kitöltve nyújtatott be hozzá leszámitolás végett és a saját bélyegzőjével ezután vezette a váltóra a külön fizetési helyet (telepet), amire nézve a kibocsá­tótól nyert jogosultságra hivatkozik. A V. T. 24. §-a rendelkezése­bői nyilvánvaló ugyan, miként a telepités joga a kibocsátás alkal­mával a váltó kibocsátóját illeti, mig az elfogadónak joga csupán az elfogadás alkalmával netalán hiányzó telepes kijelölésére ter­jed; ugy, de ebből a szabályból folyóan felhozott felperesi érveles nem helytálló azért, mert a váltó kitöltése után és ily módon a2 intézvényezett aláirása után sem a kibocsátó, sem az ekként for­galomba hozott váltót leszámitoló váltóbirtokos nem jogosult arra, hogy a váltót az ahhoz hozzá nem járult többi kötelezettekre, je­lesül pedig az elfogadóra nézve is ennek a hozzájárulása nélkül kötelező hatálylyal utólag telepithesse, ily hozzájárulást pedig a felperes nem is vitatván, kétségtelen, hogy a felperes a váltót a kifogásoló alperest illető vonatkozásban jogellenesen telepitette, az erre alapitott kifogás ekként helytálló. Minthogy azonban a fel­peres eme ténye a váltó eredeti tartalma jogellenes megváltozta­tásának annál kevesbbé tekinthető, mert a per adatai szerint nyilvánvaló, hogy a felperes az utólagos telepitésre az arra jogo­sult és az ellen kifogással nem élt, kibocsátó által lett feljogosítva s miután ilv esetben az elfogadó hozzájárulása nélkül a váltóra

Next

/
Thumbnails
Contents