Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

53 viselők 1900. évi névjegyzékének összeállítása ügyét, mely­ben Sz. vármegye alispánja L900. évi február hó 16. napján 3365. szám alatt és ugyanazon vármegye közigazgatási bizott­sága 1900. évi április hó 9. napján 741. szám alatt határo­zott, N. Gyula sz.-i járási főszolgabíró, sz.-i földbirtokos által beadott panasz folytán 1900. évi október hó 16. napján tar­tott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg itelt: A bíróság N. Gyula panaszát elutasítja. Indokok : Az 1886 : XX1Í. törvényczikk 33. §-ának 6. be­kezdése szerint azok, kik a választás alá nem eső községi képviselők névjegyzékének összeállításánál kétszeres adószá­mítás kedvezményére igényt tarthatnak, két csoportba vannak sorolva. Egyik csoportot képezik az állami, felekezeti és magántanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadé­miák tagjai, az akadémiai művészek, a folyóirat- és lapszer­kesztők, a lelkészek, s az ipari- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai. Ezek 'a megjelölt foglalkozásuk czimén részesülnek a törvény kedvezményeben. Ellenben a másik csoporthoz tartoznak a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, birák, kir. közjegyzők, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosok, kiknek a kétszeres adószámítás kedvezményére való czimet nem a foglalkozás, hanem a megjelölt minőségű oklevél birtoka adja meg. Merő­ben téves tehát a panaszlónak az az érvelése, mintha ő a főszolgabírói foglalkozás alapján, tekintve, hogy közigazgatási és kihágási ügyekben birói hatáskörrel van felruházva, ép ugy igényt tarthatna az emiitett kedvezményre, mint az a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott bírákat megilleti. A birói hivatal viselésére képesítő „érvényes oklevél" elneve­zés alatt pedig az 1869 : IV. törvényczikk 6. és 7. §§-ai értelmében az ügyvédi vizsgálatról, mely e czimen a kedvez­ményre külön is minősít és a gyakorlati birói vizsgálatról szóló bizonyítvány vehető csak figyelembe. Minthogy panaszló ily oklevél birtokát nem igazolta s minthogy a főszolgabirói tisztségre nézve előirt másnemű képzettség kimutatásával, a törvény idézett követelménye nem pótolható: a közigazgatási bíróság jogszerűnek állapította meg, hogy Sz. vármegye alis­pánja és közigazgatási bizottsága panaszlót a Sz. községi

Next

/
Thumbnails
Contents