Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

40 névjegyzékének összeállítására alapított panasz, figyelembe annál kevésbé vehető, mert a fentebb idézett 53. §. szerint azon körülmény, hogy egyes, akár legtöbb adót fizető, akár választott képviselőtestületi tag jogosultsága a felebbviteli hatóság által még végérvényesen elbírálva nem lett, nem eredményezheti azt, hogy a képviselőtestület nem működhetnék s a törvényben reá ruházott kötelességét nem teljesíthetné. Továbbá a panasziratban nincs oly jogosult egyén megnevezve, ki jelentkezvén, szavazati jogát nem gyakorolhatta volna s nincs a tisztviselőket kivéve oly egyén felemlítve, ki jogosulatlanul szavazott volna, a tisztviselők választási jogosultsága ellen emelt kifogás pedig nem bir törvényes alappal, mert az 1886. évi XXII. törvényczikk VI. fejezete nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a megválasztott előljáró az állásával járó kötelességét csak akkor tartoznék teljesíteni s viszont az azzal járó jogokat csak akkor gyakorolhatja, midőn megválasztatása jogerőre emelkedett s így a kifogásolt tisztviselők, illetve elöljárói tagok a polgármester választásánál annál is inkább rész^ vehettek, mert ezt megelőzőleg már választatásuk a törvényhatósági bizottság által megerősítve lett. Ezekből az indokokból és mert a választás a bemutatott jegyzőkönyv szerint az 1886: XXII. törvényczikk VI. fejezetében foglalt rendelkezések pontos betartásával lett foganatosítva, s ezzel igazolva lett, hogy a választásnál a törvények és szabályok követelményei figyelmen kivül nem hagyattak; mert továbbá a választási elnök által a választókhoz intézett felhívás daczára, a 81. §. értelmében a választási eljárás ellen óvás nem emeltetett, s észrevétel nem tétetett; s mert végre a megválasztott polgármesterrel szemben még csak állítva sem lett, hogy a törvényben előirt minősítéssel sem bírna, a panasznak hely adható nem volt. 14. Legtöbb adót fizető jogi személyek meghatalmazottjai lehetnek olyan egyének is, akik nem az illető községben {rendezett tanácsú városban) laknak. 2778/1898. K. sz. Ö Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság E. sz. kir. és rendezett tanácsú