Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

32 sorából, az igazoló választmány elsőfokú határozatával egyezőleg, hivatkozással az 1886: XXII. t.-cz. 34., 37. §-aira, azon indokból töröltetett, mert nevezett panaszló bűntett miatt jogerős Ítélettel szabadságvesztésre s ennek kiállása után három évi hivatalvesztésre Ítéltetett. Ezen határozat az 1886: XXII. t.-cz. ide vágó rendelkezéseinek téves értelmezésén alapul. Az idézett törvény 34. §-a ugyanis csak a községi képviselőtestület választás alá nem eső tagjaira vonatkozik, mig a képviselőtestület választott tagjaira vonatkozólag az idézett törvény 40. §. rendelkezése az irányadó, mely szerint községi képviselő lehet rendezett tanácsú városokban minden városi lakos, ki 24 éves és nagykorú s a 37. §. alapján kifogás alá nem esik. A törvény 37. §-a megvonja a választási jogot s következéskép a képviselőtestületi tagságot attól, aki bűntett miatt jogérvényesen szabadságvesz [és büntetése alatt áll, vagy aki politikai jogok gyakorlatától itéletileg felfüggesztve van. Igaz ugyan, hogy a panaszló L. János a felterjesztett tárgyiratok, illetőleg a m. kir. kúriának 1896. évi deczember 1-én 9510. szám alatt kelt Ítélete szerint már képviselői tagságának ideje közben elkövetett hamis vád büntette miatt 6 hónapi börtönre s ennek kiállása után 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetett, a szabadságvesztésre szóló büntetés kiállásának megtörténte után azonban a büntetés hatálya az illetőre nézve megszűnt, tehát a képviselőtestületben választás utján nyert képviselői minőségétől az idézett törvényszakasznak helyes értelmezáse szerint e czimen meg nem fosztható. Haconlókép téves felfogáson alapul az elmarasztaló ítélet a hivatalvesztést kimondó részének akként való értelmezése, mintha az az ily mellékbüntetéssel sújtott egyént a a községi képviselőtestületben választás utján elfoglalt képviselői tagságától fosztaná meg; mert a mellékbüntetés ezen neme az elmarasztalt fél által tényleg viselt közhivatalnak ideiglenes vagy véglegez elvesztését vonja maga után, de a képviselőtestületi tagságra ez nem alkalmazható. Panaszlónak a községi képviselőtestület tagjai sorából való kitörlése tehát ezen a czimen sem volt jogszerű. Ezen indokokból a panasznak helyt adni s jelen ítélet rendelkező része szerint határozni kellett.