Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)
26 ujabb sorshúzást végzett és a választást ez alapon eszközöltette — a törvénynyel megegyezőnek nem jelentkezik. A második kérdést illetőleg az 1886: XXII. t.-cz. 35. és 46. §-aiban foglaltak az irányadok; — a póttagok ugyanis az 1886: XXII. t.-cz. 35. § a értelmében választatnak és nem a rendes tagokká választottak után legtöbb szavazatot nyert egyének közül vétetnek. Külön választatnak, mint póttagok; a miért is a szavazó lapra külön megjelölve és névszerint felsorolva Írandók. A fenforgó esetben 8 rendes és 4 póttag volt választandó, a midőn tehát a főszolgabíró a póttagok, mint ilyeneknek megjelölése nélkül oly szavazólapokat fogadott el érvényeseknek, melyeken 12 rendes tagra történt a szavazás, az utolsó 4 nevet pedig figyelmen kivül nem hagyta, ezen ténye a községi törvény 35. és 46. §-aiba ütközik. Mindezek után nem lehet kétséges, hogy a közigazgatási bizottságnak panaszszal megtámadott határozata, melylyel az igazoló választmánynak, a törvényes kellékek hiányában teljesített választást megsemmisítő végzését helyben hagyta — törvényen alapszik s így az ellene benyújtott panasz — mint alaptalan sem foglalhat helyt. 5. A községi legtöbb adót fizetője névjegyzékébe való felvétel nem 'kizárólag a telekkönyvi tulajdonost illetvén meg, lelkészek javadalmát képező ingatlan vagyon után a haszonélvező lelkészek által fizetett egyenes állami adók a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál, tekintet nélkül a telekkönyvi tulajdonosra, a haszonélvező lelkészek javára számba veendők. 917/1897. K. sz. Ő Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság F. József okleveles gyógyszerész n.-k.-i lakos panaszát S.-vármegye közigazgatási bizottságának folyó évi február 13-án 344/1893. közigazgatási bizottsági jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata ellen, melylyel M. Antal n.-k.-i róm. kath. lelkésznek a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvétele ellen Sch. Pál községi bíró által beadott felebbezés elutasittatott, 1897. évi október hó 6. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott:
