Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

17 a községi képviselőtestület legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az adókimutatások alapján állítandó össze, de ez szemben a törvény azon alapvető intézkedésével, hogy minden a törvényhatóság területén fizetett egyenes állami adó számba veendő s hogy a község területén fekvő birtok s azon élvezett jövedelem utáni egyenes állami adó számítandó, nem zárhatja ki azt, hogy az adókimutatásban elő nem forduló az az adó is figyelembe vétessék, melyre nézve hivatalos hitelességgel és számszerűen is igazoltatik, hogy az az illető legtöbb adót fizetőt terheli s hogy az, habár a társulat szolgáltatja is be, de az illető legtöbb adót fizető terhére egyénileg kivetett, illetőleg előirt egyenes állami adót képez. Ugyancsak a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy a névjegyzék hivatalos adókimutatások alapján állitandó össze, következik, hogy az adókimutatásban nem foglalt adónak számbavétele nem magánjellegű, hanem, habár a felek által bemutatott, de csak hivatalos jellegű bizonyiték alapján igényelhető. Kelt a m. kir. közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának 1898. évi május hó 12. napján tartott osztályüléséből. Hitelesittetett a m. kir. közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának 1898. évi május hó 26. napján tartott osztályülésében. III. 1901. évi 7. szám. Kérdés. A községekről szóló 1886: XXII. törvényczikk 34-ik szakasza a) pontjának az a rendelkezése, hogy a nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélt a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe nem vehető fel, általában mindazokra az 1878: V. tövényczikkben megjelölt bűntettekre vagy vétségekre vonatkoztatható-e, a melyekkel jogtalan vagyoni haszon szerzése szokott összekötve lenni, vagy pedik csak azokra az esetekre szoritkozik, a melyekben a nyereségvágy tényleges fenforgása a birói Ítélet vagy indokainak tartalmából az adott esetben megállapítható"? Határozat. A községekről szóló 1886: XXII. törvényczikk 34-ik szakasza a) pontjának az a rendelkezése, hogy a nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg 2