Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

13 elitélt a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe nem vehető fel, csak azokban az esetekben alkalmazható, a melyekben a hozott bírói ítélet tartalmából, jelesül akár az ítélet rendelkező részéből, akár annak megokolásából kitűnik, hogy az adott esetben a nyereségvágy tényleg fenforog. Indokok: A községekről szóló 1886: XXII. törvényczikk 34. §-ának a) pontja, midőn azokra nézve, a kik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitéltettek, kimondja, hogy a legtöbb adót fizető községi képviselők névjegyzékébe nem vehetők fel, oly fogalommeghatározást használ, a mely a büntetőtörvénykönyv (1878: V. törvényczikk) által használt fogalommeghatározással nem vág össze. Mert a büntető törvénykönyv több bűntett és vétség fogalmának meghatározásánál lényeges kellékül emliti ugyan fel a nyereségvágy vagy nyerészkedés fenforgását, de a büntettek és vétségek osztályozásánál a nyereségvágyból elkövetett büntettek és vétségek külön csoportját nem különbözteti meg. Ebből következik, hogy a községi törvénynek előbb említett rendelkezése nem vonatkozhatik a büntettek és vétségek egész osztályára vagy csoportjára, nem is azokra á bűntettekre vagy vétségekre, a melyekkei a büntetőtörvénykönyvben használt fogalommeghatározás szerint a nyereségvágy szokott összeköttetésben lenni, hanem csakis azokra az egyes adott esetekre, melyekben a nyereségvágy tényleg fenforgott. E mellett szól az okszerű törvénymagyarázat is, mert a községekről szóló 1886: XXII. törvényczikk 34. §-ának a) pontja, s evvel egyezőleg a törvényhatóságokról szóló 1886: XXI. törvényczikk 23. §-ának h) pontja, midőn azokat, a kik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg el voltak Ítélve, nemcsak az ítélet hatályának tartamára, hanem mindenkorra kizárják a legtöbb adót fizető községi képviselők s illetőleg törvényhatósági bizottsági tagok sorából, viszont azonban egyéb rendelkezéseikben megengedik, hogyha a büntető Ítélet hatálya alatt már nem állanak, hivatali állásuknál fogva, vagy pedig választás utján tagjai lehessenek a községi képviselők s illetőleg a törvényhatósági bizottsági tagok testületének, kétségtelenül azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy vagyoni képesítés alapján soha se kerül-