Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

147 Indokok: A T. község határában végrehajtott úrbéri rendezés, tagosítás és legelő elkülönítés hivatalos irataiból és hitelesített térképeiből kitűnik, hogy az emiitett község egész területének 3A-ed részét báró 0. László, Vi-ed részét pedig F. Lajos és társai birták, kiknek úrbéri állományokat használó jobbágyaik és zselléreik voltak; kitűnik továbbá, hogy a község határa 9869 487/i2oo holdra terjedt s a ,,G." és ,K." pusztai területeket is magában foglalta, valamint, hogy e pusztai területek az azokon létezett viszonyoknál fogva az úrbéri rendezésbe bevonattak. Mindezek nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a kérdéses pusztai birtokok az úrbéri rendezés idejében önálló pusztai jelleggel nem birtak. Ezzel szemben a hiteles másolatban bemutatott örökeladási szerződés, mely 1842. évben orczi báró 0. Lőrincz és m.-i Sz. József és neje között köttetett, s melyben „B." és ..T." birtokok mint különálló pusztabeli jószágok említtetnek, csupán a szerződő magánfeleket érintő nyilatkozatokat tartalmaz s igy a közjogi természetű önálló pusztai jelleg bizonyítékául nem tekinthető. De a panaszló özv. gróf N. Vinczéné szül. báró W. Gabriella részéről felsorolt körülmények, jelesül, hogy T. puszta A. adóközség területéből kiszakittatván, abból 1857. évben „W." név alatt külön adóközség keletkezett és „K.", valamint „N." puszták is oda csatoltattak ; továbbá, hogy eme területek most is a T. pusztai adóközkataszteri birtokivében fordulnak elő és az állami adók külön adókönyvben rovatnak ki a t.-i, g.-i és k.-i pusztai és külön a Sz. községhez tartozó „R." birtok után; továbbá, hogy a H. vármegye által 1870. évi február hó 16-án 487. szám alatt a belügyminiszterhez felterjesztett kimutatásban T. község mellett „G." és „K." puszták is külön megneveztettek ; végre, hogy a községi pótadókra nézve T. község és a fent nevezett pusztai birtokok között 1874-től 1894-ig, vagyis 20 éven át egyezség állt fenn, 1895. évben pedig a pusztai birtokok fél pótadó kedvezményben részesültek: szintén nem alkotnak jogszerű alapot arra, hogy a kérdéses „G." és „K." puszták önálló pusztai jellege megállapittassék. Ugyanis ahoz, hogy valamely birtok bizonyos községhez csupán közigazgatási tekintetben csatolt pusztának mondassék 10*