Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

94 az 1886 : XXII. törvényczikk 75. §. c) pontja alá eső kizárási okot képez arra, hogy L. T. József, az első biró édes testvére, IV-ed jegyzővé megválasztathassák. Ez az indok megfelel az idézett törvény rendelkezésének, mert habár a községi szervezési szabályrendelet szerint Cs.-n négy jegyzői állás van rendszeresitve s a szabályrendelet 30. §-a a IV-ed jegyző ügykörét kifejezetten a másodbiróval hozza összeköttetésbe, mégis, mivel a IV-ed jegyző szintén előljárósági tag, ezért az első biró és a IV-ed jegyző közötti testvéri rokonság az ezen állásokra való alkalmazhatóságnak törvényszerű akadályul szolgál. De ezenkívül a képviselőtestületnek fentebb emiitett törvényellenes alakitása is semmissé tette a kérdéses IV-ed jegyzői választást, minélfogva L. T. Józsefnek arra irányuló panasza, hogy ez a választás érvényben tartassék, szintén el volt utasítandó. Hasonlóképen nem lehetett helyt adni T. Mihály adópénztárnok panaszának sem, kinek megválasztását a törvényhatósági bizottság szintén megsemmisítette, mert habár helytelenül sorozta őt a bizottság a segéd- és kezelőszemélyzet közé s helytelenül mondta ki, hogy az ő hivatali elődje G. Lajos előzőleg életfogytig választatott meg adópénztárnokká, ennek daczára T. Mihály az adópénztárnok; mint előljárósági tag megválasztását érvényben tartani nem lehetett, mert nevezett T. Mihály a községi elöljáróságnak 12006/1899. számú hivatalos bizonyítványa szerint Cs. községben semmiféle adót nem fizet s ennélfogva az 1886 : XXII. törvényczikk 6., 73. és 75. §-ai értelmében választói jogosultsággal és választhatási képességgel nem bírhatott. A törvényhatósági bizottság a kérdéses adópénztárnoki állást azért sorozta a segéd- és kezelő hivatali állások közé, mert a többször idézett 18S6 : XXII. törvényczikk 63. §-a a pénztárnokról, mint a nagyközség elöljáróságának tagjáról egyes számban tesz említést; Cs. nagyközségben pedig a közpénztárnokot illeti első sorban az előljárósági tagság. Ez az érv azonban megdől ugy a törvénynyel, mint a községi szabályrendelettel szemben, mely utóbbinak 18. §-a kifejezetten két pénztárnokot ruház fel az előljárósági tagsággal, a 33. és 34. §-aiban pedig a közpénztárnok és az adópénztárnok részére oly külön ügyköröket állapit meg, melye-