Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

68 111. A pénzküldemény kézbesítésének dija sohasem a pénz küldőjét, hanem a czimzettet terheli, annak megtéritését tehát a czimzett nem követelheti. (1901. E. 25.) 112. Birói letétbe helyezés. A. rendelkezésre bocsátotta B-nek a neki járó összeget. B. erre felhivta őt, hogy a pénzt küldje meg neki postán, A. azonban ennek a felhivásnak nem tett eleget, — bár az ilyen felhivás magában foglalja a felhatalmazást arra, hogy a postai megküldés költségét levonhatja — hanem arra szólította fel B t, hogy közjegyzői meghatalmazással ellátott megbízottját küldje hozzá a pénzért ós mert ezt B. nem tette, a pénzt letétbe helyezte. Törvényszék kimondta, hogy a birói letétbe helyezés nem pótolja a fizetést, miután a pénzt A. szintén postán kapta B-től és mert ha a küldő .,Gussmann I. R." czég a keresetben az „R." betű helyett az annak megfelelelő „Rudolf1' melléknevet egészen ki is irta, a pénz visszaküldése iránti felhívást pedig csak a „Gussmann I. R." névvel irta alá, nem volt alapos oka arra a kifogásra, hogy az két különböző személy. (1899. D. 138.) 113. Fizetés postatakarékpénztári cheque utján. Ha a hitelező adósának pastatakarékpénztári lapot küld, ennek az a jogi jelentősége van, hogy a postatakarékpénztár a hitelezőnek pénzfelvételre jogosított meghatalmazottja; a befizetési lap beküldése által azonban a fizetés idejét illetőleg változás nem történik, az adós tehát a követelés lejárta előtt beküldött befizetési lapra a lejárat napján tartozik a fizetést a postatakarékpénztárba teljesíteni; ha pedig a hitelező a befizetési lapot a követelés lejárta után küldi az adósnak, ez által az a szándéka nyer kifejezést, hogy az adós a fizetést a befizetési lap vétele után azonnal teljesítse. Mihelyt az adós e kötelezettséget teljesíteni elmulasztja, késedelembe esik s ennek következtében a hitelezőnek joga nyilik a követelés birói érvényesítéséhez, amelynek költségét az adós nem háríthatja át a hitelezőre oly fizetés által, melyet elkésetten teljesített és amelyről a hitelező csak a kereset beadása után értesült. (1899. E. 295.)