Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

51 telte után az eladó jogosult azok értékének a megtérítését követelni. Azzal, hogy az eladó a korábbi üzleti összeköttetés tartama alatt nem ragaszkodott szigorúan a visszaküldésre kitűzött határidő betartásához, még nem mondott le arról a jogáról, hogy azt később követelhesse. (1899. E- 218.) 108. Fizetési hely. Felperes Budapesten birt üzleti teleppel akkor, mikor az ügy­let a kereseti árukra vonatkozólag a Kecskeméten lakó alperessel létrejött s a K. T. 324. §-a értelmében ez alapon vitatta, hogy a fizetés helye Budapest, minek folytán a prts. 35. §-a értel­mében helyesen inditotta meg keresetét bpesti jbság előtt. Minthogy azonban a K. T. 324. §-a nem minden pénzben fizetendő tartozásra, hanem csak kölcsönből eredő vagy ehhez hasonló pénzbeli tartozásokra vonatkozik, a jelen esetben pedig áruk vételára képezi a kereset tárgyát : e §. alapján nem álla­pitható meg, hogy a fizetés helye Budapest; minthogy továbbá felperes az I. biróság illetékességének megállapítására alapul szolgáló más, törvényes alappal biró körül­ményt maga sem jelölt meg, az pedig, hogy az árukra vonat­kozó számlán ki volt tüntetve, hogy a vételár Bpesten fizetendő, mint felperesnek a vétel létrejötte után keletkezett egyoldalú intézkedése, az illetékesség megállapítása szempontjából sulylyal nem bír. (903. E. 232.) 10Í). Az adós tartozását napok szerint meghatározott részle­tekben volt köteles fizetni azzal a kikötéssel, hogy a részletek pontos betartásának elmulasztása esetén a részletfizetési kedvez­ményt elveszti. Egy részletet — mely 31-én volt Bpesten fizetendő — az adós 30-án adta postára, a hitelező elsején vett kézhez, ebből a késedelem megállapittatott. (1900. D. 41.) 110. Ha a fizetés Budapesten teljesítendő, az adós nincs jogosítva tartozásából a postai beküldés költségeit levonni s ha a hitelező az így hiányosan hozzá érkezett összeget vissza­utasította, az adós nem tett eleget kötelezettségének a vissza­utasított összeg letétbe helyezésével. (1901. E. 312.) 4*

Next

/
Thumbnails
Contents