Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

Btkv. 330. §. 345 1217. Bordélyház a 330. §. szerinti üzlethelyiség. Kolozsvári T.: A bordélyház az ezzel hatósági engedély alapján foglalkozó egyénnek oly üzlethelyisége, mely a Btk. 330. §-ában foglalt rendelkezés védelme alatt áll és bár közrendészeti szempontból a bordélyházi üzlet természete nyilvános jellegű is, mégis a tulajdonos nem köteles üzlethelyiségébe mindenkit beereszteni, tehát D. Z. vádlott előtt is bezárhatta s ily módon nevezett vádlottal szemben tiltakozó akaratát kifejezésre juttathatta. (1907 nov. 15. 3135. sz.) Elkövetési mód. 1218. Aftlakon át való behatolás nem esik e §. alá. Vádlottaknak a végtárgyalásnál tett egybehangzó vallomása szerint akkép jutottak a kérdéses lakásba, hogy T. J. a nem jól betett ablakot kinyitván, azon át mászott be a szobába, itt az ajtót kinyitotta, melyen át a többi vádlotak bejöttek; ez pedig nem képez erőszakkal való behatolást, melynek fenforgását a B. T. K. 330. §-a a magánlaksértés bűntettének tényálladékához megkívánja. (Curia 2193. sz. 1897 nov. 30.) 1219. Kerítésen való bemászás nem állapitja meg a magánlaksértés bűntettéhez szükséges erőszakot. Vádlott esete s. zárt udvarára annak beleegyezése nélkül az IV2 méter magas keritésen át bemászott. C: Vádlott tényében a Btk. 330. §-ában körülirt magánlakmegsértés bűntettének tényálladékát megállapító elemek közül sem az „erőszakkal", sem a „fenyegetéssel" vagy „hamis kulcsok használásával" történt behatolás nem ismerhetők fel, s e szerint a táb]a a büntető törvény rendelkezését tévesen alkalmazta, midőn vádlott bűncselekményét a Btk. 330. §-ába ütköző, de a 92. §. alkalmazásával vétségnek minősitette; ellenben, a valónak elfogadott tények a Btk. 332. §-ában körülirt magánlakmegsértés vétségének alkotó elemeit foglalják magukban. (1905. évi szeptember hó 13-án, 7997. sz.) 1220. Beugrás kapun át nem erőszak. C: Vádlott Gy. S. kapujához ment s azt előbb döngette, azután a kapun át beugrott az udvarba és a konyha ajtajához menve, azt is addig döngette, mig a sértett ki nem nyitotta s ekkor a sértett akarata ellenére a szobába bement és ott bennmaradt. Vádlott mindezt jogtalanul s illetőleg jogos indok nélkül tette, azonban sem a kapun át való beugrás, sem a konyhaajtó döngetése nem képez oly erőszakot, mely a Btk. 330. §-ában körülirott bün-